Kettőt lépett hátra a főállatorvos

Kizárólag a nyersanyagot előállító méhészeket tenné felelőssé az országos főállatorvos a legutóbbi mézbotrány miatt, amikor kiderült: brutális mennyiségű antibiotikumokat tartalmaztak egyes bolti mézek. A terméket előállító Klenáncz-üzem mentegetésével Süth Miklós beismerte, hogy nem ismeri a saját szakterületére vonatkozó jogszabályt.

Munkatársunktól
2010. 03. 25. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME), valamint – súlyos anyagi terheket vállalva – a Magyar Nemzet és a Hír TV folyamatosan ellenőrzi a boltokban vásárolható mézek minőségét. A vizsgálatok elvégzésével a mézre szakosodott, megkérdőjelezhetetlen tekintélyű brémai laboratóriumot bízták meg, mivel a magyarországi hatósági laborok vizsgálatainak jelentős része a rá költött közpénzmilliárdok ellenére megbízhatatlan, az eredmények hiteltelenek, vitathatók. A Hír TV múlt heti, Panaszkönyv című élő műsora olyan öt terméket mutatott be Süth Miklós jelenlétében, amelyek egyetlen csomagolóüzemből származtak, s mindegyikük antibiotikumokkal volt szennyezett. A Klenáncz-méhészet – a Metro és a CBA áruházláncok boltjaiban árult – legszennyezettebb mézének kilogrammjában több mint egy gramm antibiotikum-hatóanyag (!) volt, amely a mi tapasztalataink szerint eddig még nem fordult elő, s amelyről állatorvosok úgy fogalmaztak, hogy „beledőlhetett a gyógyszeres doboz a mézesbödönbe”. Orvosok szerint az emberi szervezetbe indokolatlanul juttatott antibiotikum hatása rákkeltő, és súlyosan károsíthatja az immunrendszert.
A Hír TV adása után a hatóság azonnal intézkedett, tájékoztatott bennünket Süth. Még aznap este két megyei állatorvos ment a Klenáncz-üzembe, ahol átvizsgálták a termékeket, s azt keresték, van-e ott a műsorban bemutatott mézekből. Mint mondta, az ötféle mézből már nem találtak az üzemben, azonban kiderült, hogy valóban a Metro és a CBA boltjaiba kerültek ezek a termékek, amelyek visszahívásáról Klenánczéknak kell gondoskodniuk. A főállatorvos azt nem tudta megmondani, pontosan hány üvegről van szó.
A hatósági intézkedés azonban nem terjedt ki a Klenáncz-üzem többi termékére. Érthetetlen, miért vállal a hatóság ekkora biztonsági kockázatot a fogyasztókkal szemben és a Klenáncz-üzem mellett, ahelyett, hogy a teljes körű vizsgálatok elvégzéséig felfüggesztené a vállalkozó tevékenységét. Klenáncz József lapunknak hangoztatott álláspontja is jó alapot szolgáltathatna az összes tétel átvizsgálására. Korábban ugyanis akképp fogalmazott, hogy a fogyasztóknak nem kell izgulniuk a mézben lévő antibiotikumok miatt, „egy kicsi nem árt meg belőle senkinek”.
Süth azonban a Klenáncz-üzem tulajdonosának védelmére kelt. Kijelentette, hogy a nyomon követhetőség alapján azt vizsgálják, mely méhészetekből került a vélhetőleg szennyezett méz a Klenáncz-üzembe. Mert ha valóban antibiotikumos termékek ezek, akkor feltételezhető, hogy az már a termelőtől került szennyezetten a csomagolóhoz, azaz nem a Klenáncz-üzemben került bele a szer. A főállatorvos utalt arra, hogy ezek a méhészek lényegében „befeketítették Klenáncz jó hírét”, hiszen a szennyezett méz tőlük származik. Süth azonban megfeledkezik arról, hogy a Klenáncz-üzem jó hírét nem lehet már befeketíteni, hiszen termékei az OMME és a média által indított vizsgálatok mindegyikén és minden évben megbukott. Vagy azért, mert hamisítottak voltak, vagy azért, mert mérgezettek, amiről Süth Miklós és a bolthálózatok is pontosan tájékozottak lehetnek (lásd a táblázatot) a hírekből és az egyesület honlapjáról. Ráadásul nemcsak a méhészek a hibásak abban, hogy a fogyasztók szennyezett terméket vásárolhatnak, hanem az is, aki a méhészektől kapott nyersanyagokból – azok optimalizálásával (szűrésével, összekeverésével, melegítésével stb.) – elkészíti a valódi, már a fogyasztók asztalára kerülő terméket. Így látták ezt a jogszabályalkotók is, akik 2008-ban létrehozták az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvényt, amelyről Süth nem óhajt tudomást venni. A törvényben világosan meghatározzák az élelmiszerláncban a csomagolóüzemek, így a Klenáncz-üzem felelősségét is. „Az élelmiszer biztonságosságáért és minőségéért az élelmiszer előállítója felelős. (…) Az élelmiszer-vállalkozás felelős az élelmiszer biztonságosságáért és minőségéért, amenynyiben a forgalomba hozatalt kizáró hibát ő okozta, vagy az általa is felismerhető lett volna. A hibáért a magyarországi első forgalomba hozó akkor is felelős, ha azt nem ő okozta, amennyiben a forgalomba hozatalt kizáró hiba a magyarországi első forgalomba hozatalt megelőzően keletkezett” – állapítja meg a jogszabály.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.