Londoni leleplezés

Titkos bizonyítékok. A brit titkosszolgálatok ellen folyó kártalanítási perben felmerült, hogy a kormányzat titkos minősítésű bizonyítékokkal támaszthassa alá védelmét. Ezekbe a felperesek ügyvédjeinek nem, csak a kijelölt, megfelelő átvilágításon átesett és biztonsági jogosításokkal bíró törvényszéki képviselőknek lenne betekintésük, ők tájékoztatnák az érintetteket. Arról, hogy titkos anyagokat használhassanak polgári perekben, nemrég döntött a legfelsőbb bíróság, ám a felperesek fellebbezéssel éltek, és emberi jogi szervezetek, valamint médiaszereplők is tiltakoznak, mert így sérül az eljárás nyitottságának elve. (Z. G.)

A brit hírszerzést 2002 és 2007 között vezető bárónő szerint legszorosabb szövetségesük, az Egyesült Államok titkosszolgálata eltitkolta előlük, hogy kínvallatásnak vetnek alá terrorgyanús foglyokat. Kérdés, hogy a katonai hírszerzés (MI5) egykori főigazgatója cége és a londoni vezetés becsületét próbálja menteni tagadásával, vagy a globális terrorellenes háborúban szinte ösztönösen Washingtonhoz igazodó Nagy-Britanniában sem bízott meg az amerikai vezetés annyira, hogy sötét titkaikat megosszák velük.
A brit közszolgálati BBC szerint Eliza Manningham-Buller úgy fogalmazott: „Az amerikaiak fokozottan ügyeltek arra, hogy elrejtsék előlünk, ami történt.” A bárónő szerint csak 2007-es nyugállományba vonulását követően jutott tudomására, hogy az amerikaiak vízbe fojtásos technikával vallatták a 2001. szeptember 11-i merényletek kitervelőjét, Kalid Sejk Mohamedet. A terroristavezéren mintegy 160 alkalommal gyakorolták a hírhedtté vált módszert, amelyben a hanyatt fektetett, lekötözött delikvens arcára helyezett törülközőt vízzel locsolva idézik elő a fulladást.
Hogy mit tudott vagy sem a brit hírszerzés, most azért fontos, mert hat, egykor a guantánamói fogolytáborban raboskodó brit állampolgárságú férfi kártérítési pert folytat a hírszerzés ellen, amelyben érveik egyik pillére, hogy a brit hatóságok összejátszottak az amerikaiakkal. Egyikükről, bizonyos Binjam Mohamedről nemrégiben kiderült, hogy „kegyetlen, embertelen és megalázó” bánásmódban részesítették az amerikaiak, és erről a tényről valamikor, valamilyen formában a brit kormány is tudomást szerzett. Az MI5 volt főnök asszonya szerint ilyen esetekben jelezték is nemtetszésüket Washingtonnak, de a BBC által megkérdezett külügyminisztérium nem tud formális tiltakozásról.