Moldova szabadul a kommunista örökségtől

Bár kerülte az egyértelmű választ a Moldovai Köztársaság és Románia esetleges egyesülésére vonatkozó kérdésünkre, Iurie Leanca moldovai külügyminiszter lapunknak adott interjújában nem hagyott kétséget országa európai integrációs elkötelezettségét illetően. Moldovában a tavalyi választások eredményeként az addigi ellenzék nyolc év után eltávolította a hatalomból a Kommunista Pártot. Chisinaunak egyelőre nem célja a NATO-tagság.

Külügyminiszter úr, ön minek vallja magát: románnak vagy moldovainak? Románul avagy moldovai nyelven beszél? Ez a kérdés ugyanis politikai üggyé vált az utóbbi években Moldovában.
– A Moldovai Köztársaság állampolgára vagyok. A politikai elit egészének az lenne a feladata, hogy egy erős állampolgári, s ezáltal közösségi öntudatot honosítson meg. Ehhez képest másodlagos, ki milyen nemzetiségűnek vallja magát. Egyébként az édesanyám bolgárnak, édesapám pedig románnak vallotta magát. Ami a nyelvet illeti, természetesen románul beszélek. Minden józanul gondolkodó ember tisztában van azzal a tudományos ténnyel, hogy moldovai nyelv nem létezik. Még a Szovjetunió idején sem próbálta meg kétségbe vonni a hatalom román anyanyelvünket, csak az utóbbi nyolc év kommunista vezetése merte ezt meglépni.
– Mit hagyott maga mögött a Kommunista Párt két választási cikluson át tartó kormányzása?
– Egy katasztrofális örökséget. Eltorzították a politikai rendszer egészét, minden az államfő kezében összpontosult. Ahhoz is az elnöki hivatal engedélye kellett, hogy egy sofőrt küldjenek valamelyik nagykövetségre. Tönkretették a gazdaságot, egyfajta bolsevista piacgazdaságot honosítottak meg. A haszonból egy szűk, többnyire az államfőhöz közel álló kör profitált. Ezáltal megszűnt a konkurencia, a teljes mértékű ellenőrzés fenntartása miatt pedig elmaradtak a befektetések. Külpolitikai téren 2009-re Moldova egy elszigetelt országgá vált. Az elkeseredettség, a kilátástalanság miatt moldovaiak százezrei hagyták el szülőföldjüket, s próbáltak külföldön szerencsét.
– Húsz év múlva hol tart majd Moldova? Uniós tag, NATO-tag vagy Románia része lesz?
– Az Európai Unió tagjai leszünk, s ebből adódóan a határ fontossága másodlagosság válik. Ami a NATO-t illeti: az alkotmány szerint Moldova semleges állam. Természetesen, ha olyan körülmények lépnek fel, amelyek ennek az állapotnak a megváltoztatását teszik szükségessé, akkor módosítani lehet az alaptörvényt.
– Ön budapesti sajtótájékoztatóján a moldovai kormányváltást a berlini fal leomlásához hasonlította. A húsz évvel ezelőtti falomlás a német egyesülést is magával hozta.
– A berlini fal Európa keleti és nyugati felének elválasztását szimbolizálta. Nyugati határunk – ahol nemrégiben elkezdték a szögesdrót kerítés elbontását – nemcsak Romániától, hanem Nyugat-Európától is elválasztott minket. Mi egy nagyon szoros, baráti viszonyt akarunk kialakítani Romániával, de európai szellemben.
– Bukarest nemrégiben tovább könnyített azokon a feltételeken, amelyek alapján letelepedés nélküli román állampolgárságot kaphatnak azok a moldovai állampolgárok, akiknek felmenői egykor Románia állampolgárai voltak. Járható útnak tartja ezt a megoldást?
– Moldova számos állampolgára rendelkezik más állampolgársággal is, legyen az román, orosz, ukrán vagy bolgár. A moldovai törvények nem tiltják, hogy valakinek egyszerre több állampolgársága legyen. Így minden egyes polgárnak szíve joga, milyen más államhoz akar kötődni jogilag Moldova mellett. Tisztában vagyunk azzal is, hogy sokan csak a szabad utazás miatt igénylik az úti okmányokat. Amennyiben Moldova néhány unión kívüli balkáni országhoz hasonlóan vízummentességet kapna, máris felértékelődne a moldovai állampolgárság és elmúlna a jelenlegi nyomasztó bezártság érzés.
– Hogyan látja Chisinau és Moszkva kapcsolatait? Elemzők szerint a többségében oroszok lakta szakadár Dnyeszteren túli terület körüli helyzetet tovább súlyosbíthatja az amerikai rakétapajzs elemeinek tervezett romániai telepítése.
– Nem vagyunk közvetlen szomszédok Oroszországgal, ennek ellenére egy fontos kapcsolatról van szó. Regionális szempontból is lényeges a Moszkvával fenntartott viszony, ezért a tavalyi chisinaui kormányváltás után azonnal leszögeztük, hogy pragmatikus kapcsolatokra törekszünk. Elismerjük Moszkva érdekeit a térségben, ezek érvényesítésekor azonban elvárjuk a kölcsönös tiszteletet és a párbeszédet. Már tárgyaltunk a moldovai áruk orosz piacon való folyamatos jelenlétéről. Tény, hogy eltérő a véleményünk a Dnyeszteren túli konfliktus rendezéséről, az ottani orosz katonai jelenlétről, de nyitottak vagyunk a közös megoldáskeresésre. Ami a rakétapajzsot illeti: minden országnak joga van érvényesíteni saját biztonságpolitikáját. Fontos ugyanakkor, hogy megfelelő tájékoztatást kapjunk egy ilyen lépés politikai, katonai összefüggéseiről, éppen ezért már tárgyaltunk is a bukaresti illetékesekkel. Egyébként Moszkva eddig visszafogottan reagált a román döntésre.