Netanjahu adott parancsot

Bár Izrael rendíthetetlenül tagad, nyílt elítélése pedig kockázatos vállalkozás Európában, a dubaji gyilkosság ügyében egyre szaporodnak a zsidó állam titkosszolgálatát terhelő bizonyítékok, s vele együtt felmerül a politikai felelősség kérdése is.

Következmények. Izrael nem számít arra, hogy a Dubajban meggyilkolt palesztin Hamász-vezető halála körüli nyitott kérdések problémákat okozhatnának a zsidó állam és az európai országok kapcsolatában, mert Izraelnek nincs köze az ügyhöz – jelentette ki az izraeli külügyminiszter-helyettes. Közben több EU-ország külügyminisztere is jelezte, hogy tájékoztatást akar kérni ma Brüsszelben Avigdor Libermantól, az izraeli diplomácia irányítójától.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök személyesen hagyta jóvá a Hamász egyik magas rangú tagjának dubaji meggyilkolását – erre a következtetésre jutott a Sunday Times brit vasárnapi lap. Tényfeltáró riportja szerint Netanjahu január elején felkereste az izraeli titkosszolgálat, a Moszad tel-avivi központját, ahol Meir Dagan, az ügynökség vezetője tájékoztatta a készülő merényletről. A találkozón részt vett a rajtaütésre kijelölt osztag néhány tagja is.
Mahmúd Abder-Raúf el-Mabhúhot január 20-án, dubaji szállodai szobájában gyilkolták meg. Az emirátus rendőrfőnöke kijelentette: a nyomozók kezében bizonyítékok vannak arra – egyebek közt telefonlehallgatások –, hogy a Hamász-politikus meggyilkolásában szerepe volt az izraeli hírszerzésnek. Dubaj kilátásba helyezte Meir Dagan Moszad-főnök letartóztatásának kérését az Interpoltól.
A 11 tagú halálbrigád által használt útlevelek kínos helyzetbe hozták Izraelt az okmányok eredetijeit kiadó országokkal, Nagy-Britanniával, Írországgal, Franciaországgal és Németországgal szemben.
A zsidó állammal szemben általában megértő politikát folytató német vezetés is a Hamász-vezető elleni akció hátterének felfedését követeli Izraeltől – írta kölni tudósítónk. A külügyminiszter, Guido Westerwelle berendelte a izraeli nagykövetet, míg az ellenzék a parlamenti vizsgálóbizottság elé szándékozik vinni az ügyet. A Moszad-ügynökök egyike, egy bizonyos Michael Bodenheimer a múlt nyár elején egy Tel-Avivban kiállított útlevéllel jelentkezett a kölni bejelentőhivatalnál és – a nemzetiszocialista rendszerben üldözött szülei származására hivatkozva – német útlevélért folyamodott. A bemutatott házassági bizonyítvány alapján a hatóság eleget tett a kérésnek, és június 18-án kiadta Bodenheimernek az útlevelet. A Spiegel hírmagazinnak a témára ráállt riporterei a megadott kölni lakcím alatt nem leltek ilyen nevű személyre. A férfinak nyoma veszett az izraeli Herzlijában is, ahonnan – a Kölnben kapott útlevél kiállítása óta – eltűnt. A kölni államügyészség utazási okmány törvénytelen felhasználása miatt nyomoz, de lehet, hogy a szövetségi államügyészség – titkosszolgálati ügynöktevékenység gyanújával – saját hatáskörébe veszi át az eljárást.