Századvég: Hazárdjátékból elégtelen

Kormányzáspárti, ám korántsem kormánypárti munka a Hazárdjáték, a Századvég tegnap bemutatott legújabb kötete az alkotók szerint. Stumpf István és G. Fodor Gábor a sorozat hetedik darabjáról elmondta: a balliberális kabinet nyolc évét elemző, minden szakterületre kiterjedő félezer oldalas kötet útmutatóul szolgálhat a következő kormány számára is, hogyan nem szabad vezetni egy országot. A szerzők úgy vélik: indokolt Gyurcsány-korszaknak nevezni a mögöttünk hagyott két ciklust, mivel a hatalomgyakorlási technika egységes volt.

Egyfajta túlélési művészetként lehet értelmezni a szocialista– liberális kormány regnálását – jelentette ki Stumpf István. A Századvég Alapítvány elnöke úgy vélekedett: a jogállamiságot kormányzatilag ásták alá, így nem lesz egyszerű a következő kabinet számára a terápia. A gazdaságban szintén korszakváltásra van szükség, amelynek középpontjában a termőföldek, az ivóvízbázis és a geotermikus energia megvédése áll. G. Fodor Gábor kutatási igazgató leszögezte: nem azért nevezhető az utóbbi nyolc év Gyurcsány-korszaknak, mintha olyan démonikusan erős figura lenne a névadó. Éppen ellenkezőleg: a szocialisták hatalomgyakorlási technikájában nincsen semmi eredeti, Gyurcsány pedig tudatos imposztorként leplezte le saját magát Őszödön. Már a Medgyessy-kormány hátrébb sorolta a szakpolitikai kérdéseket, aminek súlyos következményei lettek, a mostani kabinet pedig folytatja a rossz hagyományt. Rendre kiszorulnak a nemzeti stratégiai szempontok, helyette egyfajta menedzserdemokráciát próbáltak kiépíteni. A politikát a már Antall József által is kárhoztatott kocsmaszintre vitték le, illetve a kaszinók világának hazárdjáték-szemléletéhez igazították. Erre utal a kötet címe, a Hazárdjáték is, amely G. Fodor szerint így az MSZP-kormány szerzői jogtulajdonává vált. A könyv szerkesztői szerint magyar specialitás, hogy a politológusoknak immár kriminológusokká kell válniuk a mai helyzetben. Az MSZP hatalmi technikája pedig azzal a paradoxonnal foglalható össze: úgy kormányoztak, hogy ne kelljen kormányozniuk. Számukra a választás előtti osztogatás és a kommunikáció egyenlő a kormányzati munkával. Stumpf kérdésünkre elmondta: szívesen elhinné a jelenlegi kormányfőnek, hogy nem lesznek szekrényből kidőlő csontvázak, a következő kabinet mozgásterét szűkítő kötelezettségvállalások és áttolt kiadások, ám azóta egyre-másra keletkeznek olyan sokmilliárdos tételek, amelyek ezeknek a fogadkozásoknak ellentmondanak.

Kommunista kiskáté. „A (poszt-) kommunizmus tulajdonképpen nem más, mint a hatalom elrejtésére szolgáló technikák kreatív mechanizmusegyüttese: a rendszerváltás utáni politikai rezsim és a nyugatiasnak látszó eszmék és intézmények melletti látszólagos elkötelezettség tette ugyanis lehetővé a kommunisták számára, hogy úgy őrizzék meg hatalmukat (a politika lényege tehát számukra is a hatalom), hogy közben elrejthetik szándékaikat, sőt politikai ellenfelüket vádolhatják meg a hatalomra törés aljas szándékával.” (Részlet a kötetből)