Nagyon fontos, hogy a jövő gazdaságfejlesztési programjaiban jelen legyünk! – szögezte le bevezetőjében Horváth Tihamér, a Széchenyi-terv Gazdaságfejlesztő Társaság újra megválasztott elnöke. A Horváth-Ép Kft., valamint a Kehida-Termál Kft. tulajdonosa és ügyvezetője elmondta, hogy a Széchenyi-tervre úgy tekint, ami életében először segített rajta, s a beruházás pezsdítően hatott a településre is, pedig mások nem pályáztak, mert nem hittek a programban, s később ezt meg is bánták. – Bizonytalanul érezzük magunkat a vállalkozásunkban, mert lassan elfogynak a tartalékaink, de bízunk a jövőben, hogy sikerül növekedési pályára állítani a gazdaságot. Ez nehéz, ráadásul jelenleg nincs is kivel, de hiszünk abban, hogy ezen időszak hamarosan véget ér – fogalmazta meg reményeiket a vállalkozó.
Borongics Dénes, a segesdi Béta-Therm Kft. tulajdonosa arról számolt be, hogy 1995-ben mertek olyat gondolni, hogy napkollektorokat gyártanak, s a Széchenyi-tervnek köszönhetően végre tudták hajtani a különböző fejlesztéseket, majd a Széchenyi-kártyát is igénybe vették. A beruházásuk másfél év alatt megtérült. Utána viszont már hiába próbáltak támogatást szerezni, a magyar vállalkozások ugyanis egy idő óta nemigen nyernek pályázatokon, pedig szeretnének fejleszteni.
Szita Károly pedig bemutatta a kaposvári módszert. – Úgy döntöttünk, ha országosan nem megy, Kaposváron építünk magunknak országot. A módszerünk elve az, hogy a válságot nem túlélni akarjuk, hanem kihasználni – vázolta programjuk lényegét a város polgármestere, megjegyezve, hogy aki a vállalkozásokat gyengíti, az országot gyengíti. Szerinte nem elvenni kell. – Előre hoztuk a beruházásokat, s olyan fejlesztéseket is megvalósítottunk, amilyeneket nem is terveztünk. Mert ha nem lépünk, nem lehetett volna az embereknek munkát adni. Az építőipart megmentették például a bérlakás-építések, élményfürdővé alakítjuk át a fürdőket, de a belváros későbbre tervezett rekonstrukcióját is elkezdtük. Nagy piacot is építünk, amely augusztus 29-re elkészül, s amely a magyar terméket a magyaroknak elven működik majd – említett konkrétumokat Szita Károly. Kaposvár másfél év alatt tízmilliárd forintos építőipari beruházást valósít meg, amelyben 79,9 százalékban helyi vállalkozások vesznek részt. A polgármester hangsúlyozta, hogy előtérbe kell helyezni a helyi protekcionizmust. – A következő kormány egyik legelső feladata az lesz, hogy a kis- és közepes vállalkozásokat előnybe hozza. Mi létrehoztunk egy alapot. A vállalkozók azt mondták, hogy magas a járulék. Erre azt feleltük, hogy egy évig temetjük a járulékokat, de három évig nem költözhetnek el a városból. Mi csaknem ezer embernek biztosítunk munkát, de segélyt nemigen adunk – mondta Szita Károly, aki reméli, hogy újra eljön az az idő, amikor érdemes tervezni, mert lesz rá lehetőség.
Kaposvár polgármestere után Csite András és Szepesi Balázs társadalomkutatók Kikkel kell növekedésre állítani a magyar gazdaságot? címmel mutatták be kutatásuk eredményét. Már az előadásuk elején leszögezték, hogy ahol a vezetés a vállalkozókkal szövetségben dolgozik, ott eredményt lehet elérni. Ma viszont az a helyzet, hogy van egy központ, amelyik megmondja, hogy mi a jó az országnak. Az állam nem partnert lát a magyar vállalkozásban, hanem ellenfelet. A magyar vállalkozó úgy érzi magát, mint egy megszállt országban. Pedig a gazdaságpolitikát csak a vállalkozókkal közösen lehet kidolgozni. A kutatók kiemelték, hogy elengedhetetlen az adó- és járulékterhek csökkentése, az egyszerűsítés és a kiszámítható jövő megteremtése. A vállalkozó értéket teremt, nélküle nincs előrelépés. Ám azt el kell várnunk tőle, hogy tevékenysége a köz javát szolgálja, s ez nem más, mint a tisztesség. A jó vállalkozáspolitika a vállalkozók és az állam szövetségére épít. Ennek az a lényege, hogy mindenki azzal foglalkozik, amihez ért. A vállalkozók fantáziájukat, bátorságukat, kitartásukat, hitelességüket tisztességesen használva, a kínálkozó lehetőségeket megragadva törekszenek arra, hogy jobbat, jobban és könnyebben cselekedjenek. Az állam a közjót szolgáló szabályok betartására és kialakítására koncentrál, a nemzeti célokat megvalósító összefogás szervezésével foglalkozik.
Végül Bánki Erik fideszes parlamenti képviselő tartott előadást a turizmusfejlesztési tervekről. Az Országgyűlés sport- és turisztikai bizottságának elnöke azzal kezdte, hogy a Széchenyi-terv jövőképet adott, nem azt mondta, hogy ezt és ezt csináld, hanem azt, hogy álmodj, s mi segítünk. És segített. Mindemellett önfeláldozásra, önmérsékletre és együttgondolkodásra tanított. Ám 2004-ben megszüntették, pedig Medgyessy Péter megígérte, hogy folytatják. Bánki Erik lesújtónak nevezte azt a környezetet, amelyben élünk. 2006-ban a befektetők mentették meg az országot a csődtől, 2008-ban pedig az IMF segített, de át is vette az irányítást, mint csődbiztos. A kormány azt mondja, hogy az államadósság a GDP 80 százalékát teszi ki, a Fidesz szerint a 90 százalékát. Amikor a polgári párt kormányra került, 63 százalékon állt ez az érték, amelyet 2002-re leszorítottak 50 százalékra. Rátérve a turisztikára, felhívta a figyelmet, hogy a WTO előrejelzései szerint Európában a turisztikai kereslet az eddiginél mérsékeltebb ütemben, de várhatóan tovább nő. S a válság ugyan mindent visz, de az egészségturizmus viszonylag tudta tartani magát. A válságra adott válaszokat számba véve, rámutatott, hogy a magyar kormány szembemegy a nemzetközi trenddel. Míg Ausztria, Horvátország, Németország és Svájc növelte a turisztikai marketingkeretét, Magyarország csökkentette.
Olaszország és Románia bevezette az üdülési csekk, illetve kártya rendszerét, hazánkban adót vetettek ki az üdülési csekkre. Csehország és Szlovákia csökkentette az idegenforgalom áfáját, Magyarország növelte. Franciaország nagyobb hangsúlyt helyez a kis- és közepes vállalkozások támogatására, Magyarország egyre jobban megnehezíti a helyzetüket, pedig a legtöbb munkahelyet ők teremtik. Persze az intézkedéseknek meg is van az eredményük. Ausztriában 2009-ben a válság ellenére nem csökkent a turizmus forgalma, mint hazánkban. (A WTO kimutatása szerint Közép-Európa turisztikai fejlődése meghaladja a világ átlagáét.)
A fideszes képviselő a kaposvári konferencián is hangsúlyozta az állami szerepvállalás fontosságát. Kiemelte, hogy az államnak a trendeket és az adottságokat figyelembe vevő, jól átgondolt fejlesztési tervek mögé kell állnia, miként ez a Széchenyi-terv idején is megtörtént. Az államnak fejlesztési programot kell indítania. Az egészségipar lehet kitörési pont. – Ám tőkejuttatások nélkül nem tudjuk olyan helyzetbe hozni a magyar vállalkozásokat, hogy versenyképesekké váljanak. A geotermikus energia hasznosításának fejlesztése is nagyon fontos, hiszen Magyarország területének 80 százaléka alatt hévizet találunk, ami komoly előnyt jelent a konkurenciával szemben – mondta Bánki Erik, hozzátéve, hogy a Magyar Fejlesztési Bank nem tudta betölteni a szerepét. Ezért agrárbank és zöldbank mellett turizmusbankra is szükség volna.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
