Még arra sem volt ideje az oktatási minisztérium élére kinevezett Dmitro Tabacsniknak, hogy a bársonyszékét megmelegítse, az új ellenzék máris a menesztését követeli. Az alaphangot, amely időközben több nyugat-ukrajnai megye képviselői testülete, diáksága és a különböző társadalmi szervezetek csatlakozásával erőteljes kórussá terebélyesedett, a Mi Ukrajnánk-Népi Önvédelem frakció adta meg azzal a felhívásával, amelyben összefogásra szólította fel mindazokat, akik egyetértenek a szerintük „ukránofóbiában szenvedő” miniszter felmentésével. Bonyolítja a helyzetet, hogy még az elnöki hivatal az ország nyugati részéből származó helyettes vezetője, Anna Herman is úgy vélte, a miniszter jól tenné, ha benyújtaná lemondását, mert „ukránellenes kijelentései ingerlik a lakosság nagy részét”.
Szerhij Uralov politológus szerint a Tabacsnik körül keltett hisztériával a nacionalisták elsősorban az új hatalom szilárdságát akarják letesztelni. Éppen ezért Viktor Janukovics államfő esetleges meghátrálása jóvátehetetlen hiba lenne, állítja Uralov, emlékeztetve a 2001-es lembergi (lvivi) diáktüntetésekre, amelyek a későbbiekben az Ukrajna Kucsma nélkül akcióban, majd pedig a 2004 késő őszén a Majdanon lezajlott eseményekben teljesedtek ki. A politológus szerint ugyanis történetesen Tabacsnik az, aki intellektusa és szakmai hozzáértése révén képes arra, hogy az iskolákat és az egyetemeket megtisztítsa a „narancsosok” kreatúráitól, lehetővé téve a szülők számára, hogy maguk döntsék el, milyen tannyelvű iskolába írassák be a gyermekeiket, s megszabadítsa az oktatást az egysíkú történelemszemlélettől.
A Kommerszant-Ukraina című napilap szerint egyelőre csupán annyit lehet tudni, a humánpolitikai kérdéseket koordináló Volodimir Szeminozsenko miniszterelnök-helyettes a kötelező ukrán vizsga eltörlésének és a felvételi rendszer három lábra állításának a lehetőségét fontolgatja. Ez utóbbi azt jelentené, hogy a kiemelt szintű tesztvizsgák mellett visszaállítanák a felvételi vizsgákat és figyelembe vennék az érettségi bizonyítványok átlagos pontszámát is.
Az oktatás nyelvének tekintetében viszont gyökeresen megváltozik minden, állítja a régiósokhoz közel álló Szevodnya című napilap Tabacsniknak arra kijelentésére hivatkozva, amely szerint az iskolás tanulóknak és az egyetemi hallgatóknak lehetővé kell tenni, hogy az általuk megválasztott nyelven tanuljanak és a felsőfokú tanintézményekbe felvételizzenek. Ehhez azonban mielőbb fel kell számolni az utóbbi évek erőteljes ukránosítása által előidézett torzulásokat. Igaz ugyan, hogy első nyilatkozatában Tabacsnik csak az orosz tannyelvű iskolák kármentesítéséről beszélt, de figyelembe véve, hogy az új hatalmi többség koalíciós megállapodásának egyik kiemelt pontja a regionális nyelvek európai chartáján alapuló nyelvi politikai irányvonal biztosítása, a kormány által forszírozott kármentesítés minden jel szerint a kárpátaljai magyar oktatási rendszerre is vonatkozik.
Közös állam? Egy közös orosz– ukrán–belarusz állam létrehozását javasolta tegnap Moszkvában ukrán képviselőknek Jevgenyij Fjodorov, a duma gazdaságpolitikai bizottságának elnöke. Az Egységes Oroszország képviselője azt állította, hogy az Egyesült Államokkal, a NATO-val és az EU-val az egyenrangúság alapján vetélkedni képes uniót 2020-ben lehetne megalapítani. Eközben az új ukrán kormánykoalíció olyan törvényt akar elfogadni, amely megakadályozná az ország csatlakozását bármilyen katonai szövetséghez, közöttük a NATO-hoz. (MN)
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
