Aranylemez Lackfi verseiből

Kosztolányi Dezső egyszer találkozott egy kisgyermekkel, aki megkérdezte tőle, mi a foglalkozása. – Költő vagyok – felelte a költő. – És mikor születtél? – kérdezte a gyermek. – 1885-ben – hangzott a válasz. – És mikor haltál meg? Lackfi János, többek közt egy friss aranylemez szerzője gondolja, hogy a költő nem az, aki már meghalt, és évente egyszer koszorút dobunk a szobrára.

A váci piarista gimnáziumban a díjátadó-lemezbemutatón ezért is mesélte el a fenti anekdotát. És most, hogy a Hangzó Helikon sorozat Lackfi és Heidl György zeneszerző közös lemezével már huszadik darabjánál tart, mégiscsak reménykedhetünk abban, hogy él költő e hazán. A lemez 13+1 dalát Lovasi András énekelte a Véletlen zenekarral, amelyben Szabó Attila, a Csík zenekar prímása szólógitározik, a billentyűknél pedig Vedres Csaba ül. Véletlen az egyik Lackfi-dal címe is, ez éppen koviubi jellegű szótörmelékekből áll, de akad olyan kosztolányis ihletésű gondolati vers is, mint a Babzsák, papás-mamás-erotikus helyzetdal, mint a Billentyűk, világvégi sanzon, mint a Kerthelyiség.
Tanárok, diákok, dunakanyari zenészek, értelmiségiek a nézőtéren. Tanúi mind a magyar költészet új diadalának, amit talán ha ábrázolni kellene, a basszusgitáros fiú megfeszülő testével mutatnék meg. Ilyen ívben zenésztest csak tökéletes művészi diadal esetén feszül meg ugyanis. Lovasi András sziporkázó, játékos, könnyed, igazi szerda esti görcsoldó, de néha, mikor énekel, azt gondolom, milyen szép ez a vázlat, milyen jó lenne, ha ezt a dalt tényleg elénekelné valaki. Ám amikor a Kerthelyiséget játszszák, nem gondolom ezt, mert ott Lovasi végre mindent beletesz. Lackfi is nagyon jó. Olvas a Vörös Istvánnal közösen írt Apám kakasából sok-sok versparódiát, főleg Weöres Sándorokat. Kacagunk is, költészet napi farsang van, az igazi költészet napját az idén lestoppolta magának a politika. Nekünk hát maradtak a hétköznapok, meg a becsalogatók, mint a Hajdú-tánc, amely két boldogtalan mosógép szomorú történetét meséli el, meg a Régi erdő, amelyben eltünedeznek, kihaldogálnak családtagjaink. A végére a kántorként is dolgozó Vedres Csaba szerzeménye kerül: József Attila Íme hát megleltem… című verse templomi énekké írva, kizengetve. Lovasi majdnem teljesen jól el is énekli.
Az este eddig vidám kirándulás volt, Vedressel, József Attilával hazaértem végre, megkerült az ünnep. Fénypászmákat küld velük egy kor, amelyben a szakrális és a művészi többször olvad egymásba, mint az elmúlt évtizedekben.

A másik aranylemezes. Ma este nyolckor kezdődik az A38 Hajón a Vágtázó Életerő koncertje. Az együttes második lemezéért aranylemezt vehet át.