Görögország nem kap közvetlen európai uniós segítséget. Nagyjából így lehetne összegezni a részben emiatt – és egyéb uniós gazdaságpolitikai kérdések kapcsán – mára összehívott EU-csúcsot megelőző német nyilatkozatháborút, amelyhez – a hétvégi helyhatósági vereség után – Nicolas Sarkozy francia elnök is csatlakozott. Hetek óta téma az unión belül, hogy hogyan is lehetne támogatni a gazdaságilag megrogyott Görögországot. Angela Merkel kulcsszerepbe került, ám a német kancellár – akit kemény kijelentései miatt a német sajtó „vaskancellárnak” keresztelt el – közölte, az EU nem vállalhat közvetlen szerepet Athén kisegítésében, és inkább a Nemzetközi Valutaalap (IMF) részvételét támogatja. Igaz, a lehetséges IMF-segítségért – a német Süddeutsche Zeitung napilap szerint – a görögöknek igen borsos árat kell majd fizetniük. A valutaalap mentőöve mellett lesz lehetőség arra, hogy önkéntes alapon bármely uniós tagállam – kétoldalú szerződés keretében – nyújthat hitelt Görögországnak.
Az MTI által is idézett tegnapi német kommentárok megerősítették azokat a korábbi értesüléseket, hogy a közvetlen uniós segítséget a német kancellár mindenekelőtt belpolitikai okokból utasítja el. A tavaly novemberben hatalomba lépett koalíciós kormány tekintélye ugyanis mélyponton van, májusban pedig kulcsfontosságú tartományi parlamenti választásokat rendeznek. Nicolas Sarkozy hasonló okokból – a nemrégiben elvesztett helyhatósági választásokon elszenvedett vereség miatt – Merkel mellé állt, és egyes lapértesülések szerint már meg is állapodtak a pénzügyi segítség menetrendjéről, amit ma közösen terjeszthetnek az EU-csúcs elé.
Medvegyev szerint Finnország előretolt NATO-bázist készít Oroszország ellen
