Balázs mindent rendben talált

A Fidesz kezdeményezésére ma rendkívüli ülést tart az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága, hogy fényt derítsen az izraeli kémrepülőgépek múlt szerdai, lapunk által felfedett Magyarország feletti repülésére. A vélhetőleg megoszló felelősség miatt nemcsak a honvédelmi, hanem a külügyi tárca képviselői is jelen lesznek. Az ügyben először nyilatkozott a külügyminiszter.

Cikkünk nyomán az érintett Külügyminisztérium, illetve a közlekedési tárca alá tartozó Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) igyekezett kisebbíteni szerepét az ügyben, és a felelőskeresés a Honvédelmi Minisztériumra (HM) fókuszálódott. A HM és vezetője, Szekeres Imre szerint a katonai titkosszolgálatokat jogszabályellenesen nem értesítették az engedélyezést végző hatóságok; a tárcavezető azzal, hogy a miniszterelnöknek tett előterjesztésében kezdeményezte a 2007-ben megszüntetett Katonai Légügyi Hivatal (KLH) visszaállítását, jelezte, hogy értelmezésük szerint HM-alárendelt szerv a jelenlegi struktúra szerint közvetlenül nem része az engedélyezési eljárásnak.
Brüsszeli tudósítónk, Lovas István megkérdezte az ott-tartózkodó külügyminisztert az ügyben. Balázs Péter azt nyilatkozta: „Én azt tudom és azt vizsgáltam meg azonnal, hogy mi a törvényi rendje külföldi repülők magyarországi átrepülésének. És azt vizsgáltam meg, hogy a Külügyminisztérium ezt betartotta-e. Megállapítottam, hogy pontosan a törvény szerint jártunk el. Van a Bitáv, a Biztonsági és Távközlési Főosztály – az ő kötelességük az, hogyha egy budapesti nagykövetség kéri átrepülés engedélyezését bármilyen gépnek, akkor ehhez a főosztályhoz kell benyújtani egy megfelelő formában a kérvényt. Ez megtörtént. Szabályos volt az ügykezelés… És ezt továbbítják a közlekedési hatósághoz. És a közlekedési hatóságtól kapott választ továbbítják az illető nagykövetséghez. A Külügyminisztérium az az ablak, amelyhez fordulni kell. Az átveszi, vizsgálja, és ha rendben lévőnek találja, továbbítja. Majd ettől a hatóságtól visszakapja, bejegyzi és továbbítja az illető nagykövetségnek. Több száz ilyen papír megy át a kezükön.”
Más forrásból megtudtuk: a külügyi és légiügyi engedélyezés folyamata március 1-jén egyetlen nap alatt végbement.
Közben lapunk a hazai katonai repüléseket a zajártalom miatt rendszeresen figyelő olvasóktól úgy értesült, hogy a honvédség Gripen vadászrepülőgépei, amelyek hétköznap szinte mindennap repülnek, múlt szerdán – az izraeliek itt-tartózkodása idején – a földön maradtak. Az egybeesés lehet puszta véletlen műve is, ám tény, az elektronikai felderítő (Sigint) repülőgépek feladata minden új rádiófrekvenciás berendezés működési paramétereinek rögzítése. A Gripen radarja, adatátviteli rendszere és elektronikai hadviselési rendszere mind a Sigint potenciális célobjektuma lehet, a vadászgépek lízingeléséről szóló svéd–magyar szerződés ezért szigorúan rögzíti a katonai titkok védelmének szükségességét és módjait.