Sólyom László elmondta, példaszerű régiós együttműködés van kibontakozóban a három ország között, ami az Európai Unió számára is sokat ígér. Kiemelte: Magyarország 2011-ben lesz az EU soros elnöke, s mindent elkövet annak érdekében, hogy Horvátország ratifikációs folyamata mielőbb végbemehessen, reméli, hogy Szerbia szintén ugyanebben az évben nyeri el a tagjelölti státust. A találkozón a kisebbségek helyzetéről is egyeztettek. Sólyom László szerint egyetértettek abban, hogy egy régiós, egységes standardot alakítsanak ki, többek között a kisebbségek jogait illetően.
A kulturális nemzet fogalmának bevezetéséről is szót ejtett, amely annyit jelent, hogy egy-egy nemzet közös nyelvvel, történelemmel rendelkezik, arra való tekintet nélkül képeznek egységet, hogy mely ország határain belül élnek. A cél az, hogy külön, egy nemzetiségi ügyekkel foglalkozó biztost állítsanak fel az EU-ban, s mindezek mellett a három ország határ menti megyéi által alkotott eurorégió létrehozását is szorgalmazzák. A találkozón szóba került a három ország közlekedési kapcsolatainak, a vízi és a közúti korridorok fejlesztésének fontossága, valamint a három állam részvételével a Duna–Dráva–Mura bioszférarezervátum létrehozása.
Borisz Tadics közölte, nagyon fontos az uniós integrációs folyamat, hiszen egy közös európai égisz alatt élhetnének együtt nemzetek az országok saját identitását tiszteletben tartva. Kiemelte, Magyarország soros EU-elnöksége alatt még magasabb szintű lesz az együttműködés, Orbán Viktor „pedig régi jó ismerősünk”. Ivo Josipovic megemlítette, hogy hálával tartozik hazánknak a horvát csatlakozás előkészítésében tett segítségért. Kitért arra, hogy a balkáni háború ideje alatt lefektetett aknák felszedéséhez pedig nemzetközi segítségre van szükség, hiszen Horvátországban több aknát „ültettek el, mint amennyi fa van az országban”.
origo.hu
„Magyarországon a kristály öl, nem a fentanil” – szakértő az Origónak a szigorított drogtörvényről
