Eddig ismeretlen Márai-művek

Márai Sándor hagyatékának hazatérése után, 2006-ban volt az első Márai-nap a Petőfi Irodalmi Múzeumban, azóta minden évben megemlékeznek az íróról. Idén száztizedik születésnapja van a kivételes posztumusz írói karriert befutott, és mára már hatalmas nemzetközi ismertségnek is örvendő szerzőnek, akinek eddig kiadatlan munkáit is kézbe vehettük az irodalmi múzeum pénteki rendezvényén.

Márai városai az idei rendezvény témája: az író Európa és a világ számos pontján élt kezdetben önkéntes, később kényszerű száműzetésben. Városai között szerepel Nápoly, Salerno, Bécs, San Diego, de kötődött Firenzéhez, Rómához, Velencéhez, Párizshoz, Budapesthez és természetesen szülővárosához, Kassához. A rendezvényen olyan, Márai életével és munkásságával is foglalkozó szakemberek tartottak előadásokat, mint Csorba László, a Nemzeti Múzeum igazgatója vagy Fried István irodalomtörténész, akik az író és egy-egy város kapcsolatát próbálták meg körüljárni. Bár a száműzött szerző státusához általában keserű asszociációk kapcsolódnak a köztudatban, az előadásokból mégis inkább egy sokszínű, sok tájból és kulturális közegből élményeket merítő alkotó képe rajzolódik ki, aki a honvágy és a nemzetféltés dacára is élvezettel fedezett fel új meg új vidékeket. Mindig képes volt megteremteni az idegen városból a saját városát, amelyből inspirációt meríthetett, és közülük sokhoz – például Bécshez, Salernóhoz – erős érzelmi szálak is fűzték. Kassa szülővárosként és az életműben betöltött szerepe miatt is különleges helyet foglal el ebben a képletben. A Petőfi Irodalmi Múzeum ezért is hívta meg a Márai-napra Kassa kulturális főváros programsorozatának dramaturgját, aki a program Márai Sándorral kapcsolatos szálát ismertette előadásában. – A politikai határok nem a kultúra határai – vélte Roman Sorger, aki Márai Sándort Kassa legnagyobb személyiségének nevezte. Kassával már korábban együttműködést írt alá a Petőfi Irodalmi Múzeum, amelynek értelmében tevékenyen részt vállal majd a kulturális főváros projekt Máraihoz kapcsolódó részeinek megszervezésében.
Az idei Márai-nap alkalmából mutatták be a hagyatékban talált, a közönség számára eddig még ismeretlen művekkel bővített új könyveket, amelyek a Helikon Kiadó gondozásában jelentek meg. Öt költeménnyel gazdagodott a Halotti beszéd, Márai összes verseinek gyűjteménye. Mészáros Tibor, a hagyaték gondozója elmondta: jelenleg nem tudnak több lappangó kéziratról, és egyelőre nem valószínű, hogy elő fognak kerülni ismeretlen vagy kiadatlan alkotások, ezért úgy döntöttek, hogy az időközben felbukkant öt verssel kiegészítve ismét kiadják Márai összes költeményeit. Szintén új kiadásban lát napvilágot A kaland című színmű, amelynek teljes szövegét első ízben olvashatja kötetben a közönség.