A választójogi testület elnöke és a választási iroda vezetője is úgy értelmezte: elsősorban a 2007-ben elfogadott kétharmados törvény az oka annak, hogy vasárnap nem sikerült zökkenőmentesen lebonyolítani a parlamenti választás első fordulóját. Az igazolással más településen szavazni szándékozók több helyütt órákig várakoztak, hogy leadhassák voksukat. Újságírói kérdésre később Virág Rudolf, az Országos Választási Iroda (OVI) vezetője elmondta, hogy hajdan a hivatal akkori irányítója – Rytkó Emília – oroszlánrészt vállalt az ötpárti egyeztetés alapján kidolgozott jogszabály előkészítésében. A törvényt először az Európai Parlament magyar tagjainak megválasztásakor alkalmazták, ám akkor még csak kevesen voksoltak lakóhelyüktől távol.
Virág Rudolf arra hivatkozott: az Országos Választási Bizottság (OVB) döntése miatt nem adhatott utasítást, hogy este fél nyolc körül megkezdődjék a választási eredmények ismertetése. Mint elmondta, tiszteletben kellett tartania a meghosszabbított kampánycsendet. Szerinte az lett volna a jó, ha az igazolást kérő állampolgárok már a szavazás előtt jelentkeztek volna a helyi jegyzőknél, hogy felvetessék magukat a választói névjegyzékbe. Ezt azonban többnyire nem tették meg, így a szavazóhelyiségben kellett őket regisztrálni. Emiatt húzódhatott el a szavazás jó néhány választókörzetben. Virág Rudolf azt is közölte, hogy az OVI semmire sem utasíthatja a helyi irodákat és a jegyzőket.
Szigeti Péter szerint gondok voltak a tájékoztatásukkal. Az elnök szerint az OVB csak késő délután tudta meg, hogy több helyen hoszszú sorok kígyóznak a szavazóhelyiség előtt. Ők tévét nem néztek, mert tanácskoztak, így az iroda információira kellett hagyatkozniuk. Esetleges távozása kapcsán Virág Rudolf kérdésünkre azt mondta, erről nem ő dönt, hiszen a miniszter nevezte ki. Szigeti Péter kitért a válasz elől.
origo.hu
Tiszta vizet öntünk a pohárba – ennyibe kerül egy lángos a Balatonnál
