Nem tudta kiküzdeni magának a megfelelő tiszteletet a piaci szereplők körében a 2007-ben létrehozott, évi mintegy 40 milliárd forintnyi közpénzből működtetett Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH). A hatósági tevékenységét mintegy háromszáz fővárosi és vidéki hivatalban folytató szakszolgálat ugyanis hiába regulázza meg a szabálytalankodókat, a megbírságolt gazdálkodók, illetve cégek, úgy tűnik, fütyülnek rá. A szervezet honlapján szereplő, illetve a sajtóosztálya által megadott adatokból kiderült, hogy lényegében csak az üzletláncok veszik komolyan a kiszabott büntetéseket, amelyek az MGSZH adatai szerint kifizetik a beszerzési árak alatti értékesítés miatt rájuk kivetett bírságot. Harka Zoltán, a szakhatóság sajtófőnöke megkeresésünkre arról számolt be, hogy tavaly a szervezet összesen 958,163 millió forint összegben szabott ki bírságot. Hogy ebből mennyi folyt be, azt nem tudjuk, az összes behajtásra váró bírság azonban 889,556 millió forintot tesz ki.
Az intézmény honlapján böngészve sikerült nagyrészt lebontani, hogy milyen területeken élt szankcionálási lehetőségével a hatóság, s miből tevődik össze az összesen közel egymilliárd forintos tavalyi bírság. A szüreti és pünkösdi akciók mellett hangzatos névvel meghirdetett kikelet, kánikula, csillagszóró akciók nyomán tavaly közel kétezer esetben szabtak ki bírságot, valamivel több mint 178 millió forint értékben. Ezenkívül összesen hetvenezer rutinellenőrzést végeztek, amelynek során a takarmányvizsgálatokat követően 36,8 millió forintos, az élelmiszer-ellenőrzés nyomán 325,8 millió forintos, az élelmiszerlánc-felügyeleti eljárások során pedig 235,193 millió forintos bírságot vetettek ki. A kiszabott büntetésekből valamivel több mint 207 millió forintot jutott az üzletláncokra a beszerzési ár alatti értékesítés miatt. Az MGSZH honlapján szereplő adatok szerint ezt az összeget az áruházak ki is fizették. Ebből viszont adódik a kérdés, hogy a multinacionális áruházakon kívül egyáltalán ki vette még komolyan a hatóság fellépését, illetve hogy a szolgálat miért képtelen érvényesíteni érdekeit és a hatályos magyar jogot.
Tovább rontja az összképet, hogy az elmaradt 889 millió forintnyi bírság kilencven százaléka ráadásul már lejárt tartózásként van nyilvántartva. A fél éve, vagy annál hosszabb ideje lejárt fizetési határidejű, még be nem fizetett bírságok értéke 410,404 millió forintot tesz ki. Mindez azért érdekes, mert az alig több mint két éve létrehozott MGSZH hatáskörébe tartozó hatósági eljárások alapját képező jogszabályok szerint ezek a bírságok adók módjára behajtandó köztartozásoknak minősülnek. Ennek értelmében – világított rá Harka Zoltán – a határidőre meg nem fizetett bírságok behajtásáról az állami adóhatóság gondoskodik.
Az ügyben megkerestük az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt is az iránt érdeklődve, hogy főként milyen okból nem lehet az MGSZH követeléseit behajtani, s hogy a több mint fél éve lejárt tartózások behajtására még van-e remény, vagy már felszámolásba menekült, esetleg a befizetést más módon sikeresen és véglegesen elkerülő cégekről van-e szó. Az adóhatóság azonban lapzártánkig nem válaszolt.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
