Gazdasági jövőkép a Kárpát-medencében

Az Európai Unió és a szomszédos országok gazdasági fejlesztési elképzeléseihez is kapcsolódó, a Kárpát-medencei magyar belső piac egységes megjelenítését tartja fontosnak Becsey Zsolt. A Hét Határ önkormányzati szövetség elnökeként a határon átnyúló együttműködés erősítését szorgalmazó volt európai parlamenti képviselő lapunknak elmondta, egy ilyen felfogásnak az új kormányzati szerkezetben is meg kellene jelennie.

A magyaroknak közép-európai szinten is jó a vállalkozói érzékük, ugyanakkor a szomszédos országokban nagyon kevés magyar tulajdonossal rendelkező vállalat tudta magát kinőni s megjelenni például Kárpát-medencei szinten – mondta Becsey Zsolt. Szerinte az elkövetkező nyolc-tíz évnek egyik nagy kihívása lesz, hogy olyan vállalkozások, amelyek Székelyudvarhelyről vagy éppen Pozsonyból indultak, képesek lesznek-e a Kárpát-medence belső piacán is működőképesek lenni. A magyarországi vállalkozások térségbeli, elsősorban magyarok lakta területeken való jelenlétéről szólva a fideszes politikus célként a jelenlegi tőkekivitel megduplázását és a vállalatközi beszállítói kooperáció erősödését jelölte meg. „Fontosnak tartom, hogy a kormányzati szerkezetben megjelenjen egy egységes felfogás a Kárpát-medencei magyar belső piacról, ami az Európai Unió és a szomszédos országok gazdasági fejlesztési elképzeléseivel egyaránt egybeesik” – fogalmazott Becsey, hozzátéve, ez a koncepció beilleszthető a külgazdasági politikába.
Miután a külhoni magyarság hetven százaléka Magyarország közvetlen közelében él, a határ menti együttműködés kulcsfontosságú. „Bár az uniós pénzek nagy része ide irányul, a tapasztalat szerint az összegeket sokszor a bürokrácia számára egyszerűbben elkölthető dolgokra költik, nem pedig a kétségkívül jóval bonyolultabb vállalkozásfejlesztésre” – fogalmazott a volt európai parlamenti képviselő, aki szerint a határ mentén elmaradt a közös infrastruktúra fejlesztése vagy a határok akadálytalan átkelését célzó infrastruktúra javítása. Állítja: a kis bekötőutak, a meglévő kisebb vasúti összeköttetések működtetésének újraindításával ismét revitalizálni lehet ezeket a területeket. Becsey Zsolt arra emlékeztetett, hogy egyes részeken, a határ egyik oldalán munkaerőt igénylő ipari park van, a másik oldalon pedig munkanélküliek, akik nem tudnak racionálisan kialakított módon átjárni. Lényegesnek tartja ötven kilométeres körzetben a határ menti helyi piaci kereskedelem összekapcsolását is.
A regionalizmus szerepéről szólva a Hét Határ önkormányzati szövetség elnöke úgy véli, a unió által kiemelten kezelt szubszidiaritás csak történelmileg természetesen kialakult régiók között működik. Becsey utalt a jövő évben esedékes magyar uniós elnökségre is, amelynek – mint mondta – fontos szerepe lehet a határokon átnyúló kezdeményezések továbbfejlesztésében.