Katonai emlékhely az ezeréves határon

Gyimesbükk a történelmi Magyarország legkeletibb vasúti őrházáról és az ide közlekedő nosztalgiavonatról, a lassan legendássá váló Székely gyorsról ismert. A közeli Rákóczi-vár és a kápolna felújítását követően az idén a határvidéki harcokban elesett hősöknek állítanak emléket a gyimesbükkiek és a magyarországi támogatók.
A történelmi Magyarország keleti határán fekvő romániai település három évvel ezelőtt került először a figyelem középpontjába: a gyimesbükkiek és a Budakeszi Kultúra Alapítvány közös erővel újította fel azt a vasúti őrházat, amely 1920-ig a Magyar Királyi Államvasutak legkeletibb létesítménye volt.
A Székely gyors volt az első szerelvény, amely hatvannégy év után először magyar címeres mozdonynyal gördült be a gyimesbükki állomásra 2008 pünkösdvasárnapján. Koós Hutás Katalin, a Budakeszi Kultúra Alapítvány alapítója elmondta: az idei zarándoklat alkalmával is szerettek volna hozzájárulni a gyimesbükki magyarság történeti emlékeinek megőrzéséhez, ezért ebben az évben a háborús hősök emlékművének felállítására kezdeményeztek adománygyűjtést.
A Békás-szoros, a Gyimesi-szoros, az Úz-völgye és az Ojtozi-szoros határvidékén több mint hétezer ember esett el a második világháborúban: a helyi lakosságnak több környékbeli tömegsírról van tudomása, és nagyjából háromszáz katona nevét sikerült kinyomozni.
Az emlékhelyet a tervek szerint az egykori plébánia romjai között helyezik el, ahol világháborúkban, illetve az 1956-ban és 1989-ben itt elesett vagy ide valósi áldozatok neveit őrző emléktáblák mellett egy bronzszobrot és egy feszületet is szeretnének felállítani. A csaknem hárommillió forintos beruházás költségét túlnyomórészt adományokból fedezi az alapítvány.