Kína engedhet Irán ügyében

Fenntartásai ellenére Kína beleegyezett abba, hogy megvizsgálja az Irán elleni szankciók lehetőségét – a washingtoni nukleáris biztonsági csúcsértekezlet margóján állítólag ebben egyeztek meg az ázsiai nagyhatalom és az Egyesült Államok vezetői. A Barack Obama elnök által összehívott rendezvény, 47 ország magas rangú képviselőinek jelenléte alkalmat biztosít számos téma érintésére.

Megállapodott az amerikai és a kínai elnök hétfőn Washingtonban arról, hogy együttműködnek az Irán elleni szankciók kidolgozásában. Barack Obama és Hu Csin-tao (Hu Jintao) a nukleáris biztonsági csúcstalálkozó megnyitása előtt folytatott másfél órás megbeszélést. Jeff Bader, az amerikai elnök tanácsadójának közlése szerint a két elnök utasította diplomatáit, hogy dolgozzanak együtt az iráni atomdossziéval foglalkozó államokkal és az illetékes ENSZ-tisztségviselőkkel egy szankciókat tartalmazó határozat megfogalmazásában. A kínai delegáció szóvivője ugyanakkor közleményében nem szólt szankciókról, csak azt hangsúlyozta: Peking reméli, hogy valamennyi érintett fél arra törekszik majd, hogy tárgyalás útján oldják meg az iráni kérdést.
Hogy az amerikai diplomácia történetében 1945 óta legnagyobb nemzetközi tanácskozásként emlegetett nukleáris biztonsági konferencia oldalvizén más témák megvitatása is lehetséges, arra rávilágít, hogy Obama és Hu megbeszélése az első kétoldalú találkozó volt azóta, hogy a két ország kapcsolatai az utóbbi hónapokban hullámvölgybe kerültek az Egyesült Államok tajvani fegyvereladásai, illetve Obama és a dalai láma találkozója miatt. A tárgyaláson szóba került a jüan árfolyamával kapcsolatos nézeteltérés is. Obama ismételten kifejtette, hogy Kínának „piacorientáltabb” árfolyampolitikát kellene követnie.
Hasonlóképpen, még hétfőn Obama és II. Abdallah jordániai király megbeszélésükön sürgették Izraelt és a palesztinokat, hogy mielőbb indítsanak közvetlen béketárgyalásokat. Obama a konferencia nyitása előtt kétoldalú megbeszélést folytatott az ukrán, az örmény és a dél-koreai elnökkel. Az európai szövetséges országok vezetői közül Angela Merkel német kancellárral tárgyalt hosszabban az amerikai elnök. A szintén jelenlévő Dmitrij Medvegyev orosz elnökkel azért nem beszél külön Obama, mert vele a múlt héten Prágában kötötték meg a START–III szerződést a stratégiai támadó fegyverek további korlátozásáról.
Bár a konferencia – lapzárta után – általános nyilatkozattal zárult, amelyben a résztvevők elkötelezik magukat a nukleáris technológiák és anyagok illetéktelen kezekbe kerülésének megakadályozása mellett, de született konkrét eredmény is. Hétfőn Obama és Viktor Janukovics ukrán államfő találkozóján megállapodtak arról, hogy Ukrajna 2012-ig megválik erősen dúsított uránból álló teljes készletétől, amely több atombomba előállítására is alkalmas volna. A fegyver minőségű uránium jelentős részét még az idén az Egyesült Államokba szállítják. A vendéglátó tegnap is a nukleáris anyagok rossz kézbe kerülésének következményeire figyelmeztetett. Katasztrófa lenne, ha az al-Kaida atomfegyverhez jutna – mondta Obama, aki a történelem könyörtelen iróniájának nevezte, hogy a hidegháború vége után két évtizeddel az országok közötti atomháború veszélye csökkent, de az atomtámadás kockázata megnövekedett.