Kínai bilincsben Amerika

Róka fogta csuka helyzetben van Kína és az Egyesült Államok. Washington harcolna az ázsiai hatalom exportja ellen, ám nem sokat tehet Pekinggel szemben, mert Kína az amerikai állampapírok jelentős részét tartja a kezében.

Kifogták az amerikaiak vitorlájából a szelet a kínaiak. A központi utasításra gyengén tartott kínai valuta miatt az USA felé is komolyan erősödött az ázsiai nagyhatalom exportja. A jelenséget bíráló washingtoni honatyák érvelése viszont léket kapott azzal, hogy márciusban várhatóan deficittel zárja külkereskedelmi mérlegét az ázsiai ország, így lényegében megszűnik a jüan felértékelését célzó amerikai követelések egyik jogalapja. A kínai kereskedelmi miniszter Csen Deming már a hivatalos mérleg közlése előtt jelezte: a romló egyenleg miatt továbbra sem lenne célszerű a kínai fizetőeszköz megerősítése, mert az mind a kínai exportőröket, mind az amerikai fogyasztókat – az árak növekedése miatt – hátrányosan érintené. A negatív külkereskedelmi adat gyakorlatilag a legjobbkor jött Kínának. Az amerikai export mérséklődése és a növekvő munkanélküliség miatt ugyanis március közepén 130 washingtoni képviselő közös törvénytervezetet nyújtott be annak érdekében, hogy megakadályozzák a jüan mesterségesen alacsony árfolyamának szinten tartását.
A javaslatot beterjesztő demokrata szenátorok felszólították Timothy Geithner amerikai pénzügyminisztert, hogy az áprilisra tervezett jelentésében bélyegezze valutamanipulátornak Kínát, és gyakoroljon nyomást Pekingre, hogy minél hamarabb szüntesse meg a 2008 eleje óta rögzített árfolyamot. Az átváltási kurzus körüli harcok hátterében az áll, hogy az USA külkereskedelmi deficitjének felét Kínával szemben halmozta fel tavaly, holott 2008-ban ez az arány még csak az egyharmadot érte el. Az ázsiai export előretörésének legfőbb oka, hogy a válság miatt egyre inkább az olcsóbb árucikkeket keresik az amerikaiak. Az érem másik oldala, hogy az erősödő kínai gazdaság egyre több importárut igényel a növekvő belső piac miatt.
– Lényegében eszköztelen az amerikai törvényhozás a jüan felértékelésének kérdésében – fogalmazott lapunknak Székely-Doby András, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének munkatársa, aki szerint a róka fogta csuka esetéről van szó. A kínaiak kezében lévő amerikai állampapírok értéke ugyanis már 700-800 milliárd dollárra rúg, ráadásul a valutatartalékaik dinamikusan növekednek, és a csaknem 2400 milliárd dollárnyi tartalék zömét pedig dollárban halmozták fel. A Corvinus egyetem oktatója szerint az árfolyamvita lényege, hogy az USA-nak óriási szüksége van arra, hogy javítsa külkereskedelmi mérlegét. Az amerikai kivitel tavaly 17 százalékkal esett vissza, miközben Kína még tovább tudta bővíteni piacait. Székely-Doby András hangsúlyozta: a jelenlegi állapot fenntartása végső soron mindkét fél érdeke. Az USA-nak fontos, hogy eladhassa az államkötvényeit, így a kínai kapcsolatban nem szeretne törést.