Kovács László nem érti a vereséget

Tanulságos volt a bukott párt tősgyökeres embereinek nyilatkozata a vereség után. A posztkommunista Kovács László jobb eredményt várt pártjának, mert mint mondta, arra számított, hogy a nép nem felejtette el az elmúlt nyolc év eredményeit. Tulajdonképpen jól számított, a nép valóban nem felejtett, ezért szenvedtek olyan csúfos vereséget a választáskor a szocialisták. Eredményként említette Kovács a reálbérek emelkedését és az utak építését. Emlékszünk, valóban épültek utak, bár lényegesen rövidebb szakaszon a beígértnél, ellenben az a kevés tripla áron, ezzel is eladósítva az országot a négyes metróhoz hasonlóan. Mert az is természetes volt az elmúlt nyolc évben, hogy minden csak hitelből létesült.
A bérek emelkedésével szemben a közüzemi költségek, gáz, villany, víz ára már-már az elviselhetetlenség határáig emelkedett a szocialista kormány időszakában. Munkahelyek szűntek meg, emberek tízezrei kerültek utcára, és akik dolgoztak, azok többsége is megalázóan alacsony bérért. Az egészségügyből elvont támogatás miatt várólistára tett betegek haltak meg. A nyugdíjasoktól elvették a 13. havi juttatást, ami miatt sokan kilátástalan helyzetbe kerültek. Az MSZP-kormány engedte a bankok olyan erkölcstelen működését, amely szerint egyoldalúan bonthattak szerződést az otthont teremtőkkel, majd a felemelt törlesztőrészleteket fizetni nem tudó családokat utcára tehették. Csapnivaló lett a közbiztonság.
Nincs terület, amit ne tettek volna tönkre pénzhiányra hivatkozva, miközben a kormánytagok, családi és baráti körük milliókat vettek fel tényleges produktum nélkül. A költségvetés pénzét százmilliós végkielégítésekre, ilyen-olyan tanácsadói díjakra szórták szét, és ha a markuk túlviszketegségben szenvedett, még hitelt is vettek fel, amit természetesen a becsületesen dolgozók fognak visszafizetni. Az elmúlt nyolc évben a kormányok csupán tagjaik és népes klientúrájuk boldogulásáért dolgoztak, figyelmen kívül hagyva az országot és a népet. Közben a saját tehetetlenségük miatt előállt gazdasági csődhelyzetet próbálták a világválságra hárítani, ami persze szemérmetlen hazugság.
Ezt ismerte fel a nép, és hogy Kovács mondását újra idézzem, ezeket nem felejtette el, ezért tette az ikszet annak a pártnak a nevéhez, amelytől várja az ország rendbetételét, a felemelését, hogy végre ne csak szavakban legyen nálunk demokrácia, amelynek „megvédésére” készül az MSZP ellenzékként. Ehhez vastag bőr kell az arcra. Nem hiszem, hogy az elmúlt nyolc év gyalázatos regnálása után a demokrácia az ő védelmükre szorulna. Elkéstek!
És ha későn is, de ahogy a mondás tartja, jobb későn, mint soha. Az egyik elítélt szóra nyitotta a száját Zuschlag-ügyben. És ha egyszer Lados kinyitja a száját, ha ő egyszer elkezd beszélni – beszélt, és igazat szólt. Megtudtuk, hogy ha az ifjúszocialistáknak pénzre volt szükségük, nem kellett a vecsési számlagyárat felkeresni, amely ugyancsak a szocialistáké volt, szóval, ott volt helyben a Zuschlag-gyár. Akkor is igazat szólt Lados, amikor azt mondta, hogy ezekről a fiktív számlázásokról az illetékes miniszternek tudnia kellett, bármennyire tagadja.
Állítólag Gyurcsány is az újságból értesült a történtekről, meg is lepődött, mert mint mondta, Zuschlag egy ambiciózus fiatalember, hogy tiltott tevékenységet folytatna, ez a gyanú fel sem merült vele szemben. Hogy Zuschlag Gyurcsányhoz hasonlóan nagyravágyó, becsvágyó, törekvő, azt már csak én mondom, mert az ambiciózus többek között ezeket is jelenti, csak nem erkölcstelen és törvénytelen formában kéne ennek a jelzőnek megfelelni.
Érthetetlen viszont számomra, ha már tudomást szereztek a törvénytelen tevékenységről, miért találták elegendőnek csak a pártból való kizárását Zuschlagnak, vizsgálatot miért nem folytattak le? Talán azért, mert több embert is ki kellett volna zárni? Netán ennek következtében meg is szűnne az MSZP? Annyi baj legyen.
Czető Lászlóné
Budapest