Világszerte, így Európában is nő az e-mail forgalomban a spam, azaz a kéretlen levelek száma. Márciusban e tekintetben hazánk élre tört: a levélszemét aránya elérte az összlevélforgalom 95,7 százalékát. Második Dánia, ahol száz levélből 95 volt spam, majd e két országtól kissé lemaradva Olaszország, Luxemburg és Ausztria következik – derül ki a Symantec informatikai társaság múlt héten közzétett jelentéséből, amely szerint a levélszemét óriási többsége a kompromittált számítógépes hálózatokból, az úgynevezett botnetekből érkezik. A leginkább érintett szakterület a műszaki, ahol a teljes levélforgalomban a spamek aránya 94,7 százalékot tett ki, míg az oktatás területén 91,9 százalékos volt ez az arány. A rosszindulatú üzenetek közül a legtöbbet amerikai szerverek hozzák létre, ám ezek jobbára Kínából érkeznek.
Mint azt a Symantec jelentése hangsúlyozza, az európai jog 2002 óta tiltja a levélszemetek és kémprogramok küldését, mint az a fenti arányokból látható, nem sok sikerrel. Az Európai Unió bizottsága ezért tavaly októberben felszólította a tagállamokat, hogy hatékonyabban lépjenek fel a kéretlen elektronikus levelek ellen. A bizottság véleménye szerint a tagországoknak olyan uniós szabályozás elfogadásáról kellene gondoskodniuk, amely komoly polgári jogi és büntetőjogi szankciókkal sújtja a levélszemetelőket.
Az unión belüli spamelők ellen a legtöbb eljárást Spanyolországban, Szlovákiában és Romániában indítják, a legnagyobb bírságot pedig Hollandia rója ki. A 27 tagállamban a kiszabott bírságok és szankciók mértéke, valamint a büntetőeljárások száma erősen eltérő: az eddigi legnagyobb összegű, egymillió eurós bírságot levélszemetelésért Hollandiában szabták ki, a dobogó második helyén pedig Olaszország áll, 570 ezer eurós büntetéssel.
A „spamfertőzés” terjedése mellett egyre színesebb a levélszemetek palettája is. A vírusvédelemmel foglalkozó VirusBuster Kft. lapunkhoz eljuttatott, több tízezer felhasználói levél elemzése alapján készült felmérése szerint a levélszemetek négyötödének online gyógyszer-értékesítés a célja, míg 8-10 százalékuk pornót ajánló üzenet. A fennmaradó pár százalékon online egyetemek, főiskolák, karóramásolatok, kaszinók, torrent, vagyis illegális fájlmegosztó oldalak osztoznak, amelyek nagyméretű állományok, leginkább videók letöltését teszi lehetővé. A hazai spamek túlnyomó többsége ez utóbbi műfajból kerül ki. Mindezek mellett kisvállalkozások is próbálnak üzenetküldéssel piacot szerezni, kihasználva, hogy ezt – amíg nem sértik a versenyszabályokat – semmi sem szankcionálja.
– A csalárd levelek között sok szól állítólagos nyereményekről. Az utóbbi fél év jellemzője az online játékok jelszavait megszerezni próbáló adathalászat, ugyanakkor a banki adathalászat némileg visszaszorulni látszik. Művelői talán az újabb nagy akciókra készülnek, de az is lehet, hogy az óvatosabb és tapasztaltabb felhasználók már nem dőlnek be olyan könnyen – értékelte az elmúlt időszak tapasztalatait Stange Szilárd, a VirusBuster Kft. technológiáért felelős termékmenedzsere, aki arra figyelmeztetett, hogy elég sok a „trójai spam”, vagyis az olyan üzenet, amely kártékony szoftvert próbál a címzett gépére csempészni. A trójai programot általában csatolmány tartalmazza, tömörítve vagy szövegnek (dokumentumnak) álcázva, de néha csak link mutat rá.
A szakember közlése szerint ismét feljövőben vannak a képes üzenetek, és megjelentek a csatolt dokumentumot – például Word vagy pdf állományt – tartalmazó kéretlen levelek. Jellemző az úgynevezett véletlengenerátorral előállított terelőszöveg is. A külföldről érkező levélszemetek mind gyakrabban nem angol nyelvűek, sok az internetes fordítóprogrammal igen rosszul magyarra fordított üzenet is. – A legkeményebb diót a spamszűrő programoknak az egyetlen linket tartalmazó üzenetek jelentik, amelyekben a webcím (URL) és a megjelenő linkszöveg is véletlenszerűen változik, így nincs mit a szűrőprogramnak betanítani. Ugyancsak nagy probléma az úgynevezett másodlagos spam, vagyis amikor egy online fórumon spammel valaki – tette hozzá a szakember.

Zápor és 30 fokos hőség várható