Lista

Na, össze vagyok csomagolva, vérben forgó szemű Albán Úr, itt vannak az ajtó mellett, egy bőrönd, egy táska és néhány műanyag szatyor, a fontos dolgaimmal. Ma este még felszedem a padlószőnyeget, összetekerem, és azt is kikészítem, naná, majd itt hagyom az Orbán Viktornak, hát arra várhat a tolvaj disznaja. Elviszem azt is, majd úgy menekülök, hogy többször fordulok, mert egyszerre csak egy csomagot bírok el. Hogy hová megyek? Valószínűleg a művelődési házba, onnan meg majd ide vissza, mert ugyanis máshová nem tudok, nincs kihez, mihez. De amíg kóborlok, addig sem találnak meg rohamosztagosok, és talán elmegy a kedvük az idejövéstől, ha látják, hogy megléptem előlük. Hát ide jutottunk, drága Albán Úr, hogy én már félőrült vagyok a rettegéstől, maga meg teljesen, bár igaz, hogy maga fizetést is kap érte, én meg csak magánemberként cselekszem a félelmet. Nem is tudom, hová legyek, már minden bajom van. Csoda, az kellene. Csak hát a világnézetem materialista, úgyhogy ha esetleg történne is csoda, én valószínűleg nem hinnék benne, ez a pech, aranyos Albán Úr. De mégis inkább, hinnék, hinnék! Bármire képes vagyok már, csak hogy megússzam az Orbán Viktort! Ehh… Nem fogom megúszni. Ami különösen aggasztó, sorsába nehezen belenyugvó Albán Úr, hogy most már rajta lehetek a Fidesz listáján, mert elítélő és véleményemet nem szoktam véka alá rejteni. Ettől egyébként még külön megijedtem a nagy, általános félelmem mellett. Ez valahol végzetszerű, hogy utolért a Szophoklész kardja, mert egyébként én is vezetek listát az Orbán Viktorról, immár évek óta. Sok nagy füzetre rúg ez a lista, itt minden benne van, ami az Orbán rovására tehető. Sőt. Azt az eljárást szoktam csinálni, hogy valahányszor olvasom a rendőri hírekben, hogy lopás történt, és a tettes ismeretlen, azt én beteszem az Orbán-dossziéba, mert talán ő volt. Amikor kiderül, hogy mégsem ő volt, akkor viszont benne hagyom, mert nyilván rendőri tévedés történt, és mégis ő a tolvaj. Nagyon vastagra rúg ez a dosszié, ami jól jelzi, megalapozott Albán Úr, hogy milyen szörnyeteg is ez az ember valójában, és minő ádáz ügyekre volt képes ellenzékből is. Beteg leszek, ha arra gondolok, hogy most ő jön kormányra, és a Demokratikus Baloldali Erők kiszorulnak az ország dolgainak intézéséből. Ez az egész demokrácia addig jó, könnyeitől fuldokló Albán Úr, ameddig a Modern Szociáldemokrata Baloldal van hatalmon, mert ha veszít, akkor onnantól diktatúrába fordul az egész. Ezt most már tisztán látom. Egypárti demokráciára lenne szükség, az MSZP részvételével. Ne mondja, hogy lehetetlen, mert nem lehetetlen. Mindig olvasom, hogy itt meg ott meghívásos közbeszerzés volt. Voltaképpen a választás is közbeszerzés, itt szerezzük be a pártot, aki majd kormányt alakít. Tehát a Bajnai Gordon Úr Válságkezelő Kormányának ki kellene írnia egy választási közbeszerzést, amelyikbe meghívja az MSZP-t, mint az arra Egyedül Méltó Politikai Tényezőt. És akkor nem kell számolni a lehetséges jobboldali győzelemmel, aminek már a gondolatától is borzadok, különösen mostanában. És egyébként erre még itt van a mai nap, jó lenne, ha rendkívüli ülést tartana a Kormány, különben nem tudom, mi lesz. Most viszont lemegyek háromszor a művelődési házba, stopperrel, hogy lássam, átlagosan mennyi időt emészt majd fel a menekülés.

Lejegyezte: Csermely Péter