Már szervezik a polgári ellenállást

Egy olyan társadalmi szerződés kidolgozására volna szükség, amely az eladósodott emberek védelmében rögzíti a hitelek folyósításának alapelveit. Ennek érdekében kerekasztal-tárgyalásokat kezdeményez a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége (VÉSZ) és a Pénzügyi Szervezetek Lakossági Felügyelete – jelentették be tegnap a szervezetek. Mint azt Éliás Ádám, a VÉSZ elnöke közölte, a meghívott civil szervezetektől, közhatalmi szervektől és a bankszövetségtől április 6-ig várják a választ a részvételt, valamint a kerekasztal működését illetően.
– Az elmúlt egy évben alibinek beillő, propagandacélú intézkedéseket hoztak az adósok megsegítésére. Az önkormányzatok például megvásárolhatják a fizetésképtelen adósok ingatlanait, a pénzt azonban nem biztosították ehhez, a munkanélküliség miatt fizetésképtelenné vált adósokat segítő intézkedés pedig alig öt százalékot érint. Terveink szerint a munka első szakaszában az érdekvédelmi szervezetek alakítanák ki elképzeléseiket, majd a politikai-közhatalmi oldallal folyna tovább az egyeztetés – mondta Éliás, aki a kezdeményezés időzítéséről elmondta: a választási kampány finisében a pártokat számon kérhető vállalásokra akarják buzdítani. A VÉSZ elnöke közölte azt is, hogy a szervezet és a Gyorsreagálású Önvédelmi Zónák Mozgalom polgári engedetlenséget hirdetett arra a korántsem valószínűtlen esetre, ha a kilakoltatási moratórium április 15-i lejártával újfent megindulnának a tömeges kilakoltatások. Mint fogalmazott, az akciócsapatok „egyszerűen el fogják verni onnan a hóhérokat”.
Madari Tibor, a Pénzügyi Szervezetek Lakossági Felügyeletének elnöke kifejtette: a hitelválság már közvetlenül 1,757 millió hitelmegállapodást érint, ezek 93 százaléka lakossági szerződés. – A bankokat már kétszer konszolidálták a közteherviselés terhére, most a lakosság szorul segítségre – fogalmazott a szervezet elnöke. Madari kitért a Magyar Záloghitel Zrt. – szavai szerint – precedens jelentőségű, jogerős végrehajtási kérelmének elutasítására is. Először fordult elő az, hogy a bíróság nem látott el automatikusan egy közjegyzői okiratot végrehajtási záradékkal, hanem megvizsgálta annak tartalmát. A testület a vizsgálat után úgy döntött, a bank nem jogosult arra, hogy bírósági végrehajtás révén kényszerítse ki saját jussát, így „a törvénytelen banki végrehajtó-kilakoltató kommandók társadalmi ellenállással kiiktathatók a folyamatból”.