Megbukott a tizenöt éves alapszerződés

Konferencián emlékezett meg tegnap Pozsonyban a szlovák külügyminisztérium a Magyarország és Szlovákia között az 1995. március 19-én Párizsban aláírt jószomszédi kapcsolatokról és baráti együttműködésről szóló szerződésről. Igaz, nem teljesült ezzel a Bajnai Gordon és Robert Fico által Szécsényben aláírt vállalás, hiszen a miniszterelnökök arra vállaltak kötelezettséget, hogy az alapszerződés aláírásának 15. évfordulóján „a méltó megemlékezés” felett ők vállalnak védnökséget.

Megoldás romaügyben. Kommandósokkal oldaná meg a romakérdést Szlovákiában a Szlovák Nemzeti Párt (SNS). „A roma telepeken kemény kézre van szükség. A problémáknak az lenne a legjobb megelőzése, ha kommandósok tennének rendet, vagy gyakrabban jelennének meg a telepeken. Hadd lássák a cigányok, hogy a törvény keze őket is eléri” – jelentette ki Jakub Gajdosík, az SNS parlamenti képviselője. A párt ifjúsági szervezeti elnökének kijelentését a szlovák kormány romaügyi biztosa azonnal bírálta és elutasította. (MTI)

Aligha véletlen, hogy a helyzet így alakult, hiszen az alapszerződésbe foglaltak és a valóság erőteljesen más képet mutat. Nyolc éve nem került már sor hivatalos szlovák–magyar kormányfői csúcsra, holott a szerződés szerint évente legalább egyszer kellene hivatalos megbeszélést folytatniuk a miniszterelnököknek – értékelve az egyezménybe foglaltak teljesítését. 2002-ben ugyan még 13 kormányközi vegyes bizottság működött az alapszerződés értelmében és teljesítése érdekében, az elmúlt négy esztendőben viszont voltak olyanok, amelyek meg sem alakultak, amik pedig mégis, munkájuk ad hoc jellegű volt, a kisebbségit pedig általában tűzoltásra hívták össze – például a dunaszerdahelyi szurkolóverés után, illetve a szlovák államnyelvtörvény szigorítását követően –, eredményt azonban nem hozott egyetlen összejövetel sem.
Az alapszerződés ugyanakkor önálló cikkelyben foglalkozik a magyarországi szlovákok és a szlovákiai magyarok jogállásával és önazonosságuk megőrzésének lehetőségével, és a „szerződő felek” a nemzetközi dokumentumokkal összhangban felvállalták azt az elvet, hogy „a kisebbségi kérdés nem belügye egyik országnak sem”. Az alapszerződés ebben a pontjában az elmúlt négy évben megbukott. A szlovák politikusok – Robert Fico kormányfővel az élen – általában ingerülten, sőt hisztérikusan reagáltak minden olyan magyarországi megnyilvánulásra, amely a szlovákiai magyarságot hátrányosan érintő eseményekre reagált, s minden esetben az ország belügyeibe való beavatkozásról, sőt Szlovákia szuverenitásának megsértéséről, területi egysége elleni támadásról beszéltek. Ilyen körülmények között valóban nehéz lett volna méltó megemlékezést tartani a kormányfők védnöksége alatt az alapszerződés évfordulójáról.