Megúszhatják az életfogytiglant

Véget ért tegnap a három napon át tartó vádbeszéd a diósdi maffiaperben. Az ügyészség után egy hónapig a 32 ügyvéd öszszegzi majd a példa nélküli bűnszervezet tetteit. A társaság bérgyilkosának egyetlen bűncselekményért kell felelnie, így az övénél szigorúbb büntetést másra sem kért a vádhatóság.

Nem tett javaslatot tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabására tegnap az ügyészség a diósdi maffiaperben, de a vádhatóság jelezte: erre négy vádlott esetében is reális esély lett volna. Kedden harmadik napjához érkezett a két éve tartó monstre eljárás 41 vádlottjának cselekményeit összegző vádbeszéd, s elhangzottak a terheltek büntetésére tett indítványok a Pest Megyei Bíróságon.
Mint arról többször beszámoltunk, a társaságot azzal gyanúsították meg korábban a nyomozó hatóságok, hogy ipari mennyiségű üzemanyagot loptak el szervezetten a Mol Nyrt. százhalombattai olajfinomítójából. A bűncselekmény extraprofitjára többen is felfigyeltek, ezért egyikük, F. József zsarolni kezdte a tolvajokat. Ő és alkalmi társa lettek ezért az öt évvel ezelőtti diósdi kettős gyilkosság áldozatai. A csoport számlájára írják még a Gyurcsány Ferenc egykori üzlettársa, Sáska László elleni sikertelen merényletet, Terjék István vállalkozó 1998-ban elkövetett felrobbantását, egy másik, mezőszentgyörgyi üzemanyagtelepről történt lopásokat, zsarolásokat, fenyegetéseket és egyéb súlyos bűncselekményeket. A bűnszervezetnek van olyan egykori tagja, későbbi áldozata, akinek holtteste máig sem került elő, a gyilkosságról az egyébként komoly érdekkülönbségeket mutató vádlottak mélyen hallgatnak.
A diósdi per két évig tartó bizonyítása alatt számos szakember vélte úgy, hogy a Pest Megyei Főügyészség eredeti vádirata jelentősen változhat, ahogy fény derül a csoport egyes bűncselekményeinek körülményeire. A tegnap véget ért perbeszéd azonban nem sokban tér el az ügyészség eredeti álláspontjától. A vádhatóság az ügyek összegzése után is úgy tartja, hogy a csoport legismertebb leszámolása, az említett diósdi merénylet nemcsak felbujtóihoz, Cz. Attilához és P. Istvánhoz, hanem a később megvádolt, eleinte tanúként sem szereplő testvérpárhoz, Sz. Istvánhoz és Sz. Miklóshoz is köthető. A perbeszéd nem említette a fivérek korábban vélt szerepét, amely szerint a bűnszervezet az ő személyes irányításukkal működött volna, ugyanakkor mindkét férfit érintettnek találta a diósdi gyilkosságban.
A kettős leszámolás elkövetőjét, P. Sándort aljas indokból, nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölésben látja bűnösnek az ügyészség. P. Sándor elfogása után részletesen beszámolt a csoport korábbi tevékenységéről, megnevezte társait, megbízóit. Őrizetbe vétele után azt mondta a nyomozóknak: a rendőrség nagyon sok ember életét mentette meg azzal, hogy a társaság börtönbe került. Bán Judit vezető ügyész a perbeszédben kitért rá, hogy P. Sándor vallomásai nélkül a szövevényes ügyek felderítése már a nyomozati szakban reménytelenül elakadt volna. A bérgyilkos – információiért cserébe – vádalkut kötött az ügyészséggel, s bekerült a tanúvédelmi programba is. A hatóság ezért nem rótta terhére azokat a pénzszállító kocsikat, illetve bankfiókokat ért fegyveres támadásokat, amelyekben társaival együtt részt vett, néhány bűncselekménynek ő volt a tippadója. A vádhatóság azért nem tett javaslatot egyik vádlott esetében sem a tényleges életfogytiglani kiszabására, mert – vádalkuja miatt – ezt P. Sándorral sem tette meg. Az ügyészség szerint felborulna a leendő ítélet belső egyensúlya, ha a gyilkosságokat elkövető végrehajtó kisebb büntetést kapna, mint megbízói. Velez Tibor helyettes ügyész hangsúlyozta: kilenc vádlottnak lett volna esélye a legszigorúbb büntetésre, közülük négyen sosem szabadulhattak volna a börtönből. Érdekesség, hogy az egyik életellenes bűncselekményt, Cs. István említett, vélhető megölését és elrejtését nem részletezték.
A 41 vádlottból egyet egészségügyi okokból nemrég kivett az eljárásból Bartkó Levente tanácsa, egy terhelt, V. Tibor pedig megszökött házi őrizetéből, amikor öccse decemberben Budapesten ellopott egy pénzszállító autót. Az ügyészség az olajlopásokban részt vett terheltek többségét nagy értékre, nyereségvágyból, üzletszerűen elkövetett lopásban találta bűnösnek, és megállapította, hogy szinte mindannyian bűnszervezetben követték el tetteiket. A diósdi merényletben a hatóság P. Istvánt, Cz. Attilát, Sz. Istvánt, Sz. Miklóst és K. Ferencet találta bűnösnek az ügyészség. Utóbbi volt a Terjék István elleni támadás végrehajtója is. A diósdi maffiaperben várhatóan június elején hirdet ítéletet a bíróság. Kérdés, hogy a legsúlyosabb bűncselekményekkel vádolt, többségükben laza házi őrizetben lévő vádlottak megvárják-e az elsőfokú verdiktet.