Nehéz örökség lesz a költségvetés

Egy nappal az Európai Bizottság kritikus jelentése után újabb pofont kapott a kabinet, ezúttal a Költségvetési Tanácstól (KT). A testület tegnap közzétett előrejelzése távolról sem osztja a fellendülést vizionáló kormányzati propagandát: közgazdászai egyrészt nem tartják lehetségesnek az idei évre kitűzött célok elérését, és százmilliárd forintos lyukakat látnak az állami gazdálkodásban, másrészt úgy vélik, hazánk súlyos eladósodottsága miatt a következő öt évben csak kényszerpályán mozoghat a költségvetési politika. A KT – a kormány által ígért 3,8 százalékkal szemben – 4,2 százalékos idei államháztartási hiányra számít, feltéve, ha nem kell idén konszolidálni egyetlen eladósodott állami vállalatot sem, s ha a költségvetési szervek és az önkormányzatok nem lépik túl a meglehetősen szűkre szabott büdzséjüket. Az idei adó- és járulékbevételek a tanács szerint 162 milliárd forinttal lesznek alacsonyabbak a tervezett szintnél, ezen belül a legnagyobb elmaradás a társasági adóknál lesz. A közgazdászok a Pénzügyminisztériummal ellentétben azzal kalkulálnak, hogy hamarosan 30 milliárd forintnyi korábban befizetett különadót vissza kell téríteni a vállalkozásoknak, ami szintén rontja az egyenleget. A kimutatás szerint még súlyosabb a 2011–2012-re jutó örökség: a hiány jövőre mintegy 300 milliárd forinttal, 2012-ben pedig csaknem 320 milliárd forinttal haladhatja meg a tervezett szintet további intézkedések hiányában. Kopits György, a testület elnöke ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy tanácsos lenne minél előbb előkészíteni a kiigazító lépéseket.
Az előrejelzés nem tartalmazza az eladósodott állami vállalatok konszolidációját. A legnagyobb gondot ebben a körben a MÁV jelenti: adóssága a KT szerint év végére eléri a 270,1 milliárd forintot, amiből 180,5 milliárd állami kezességvállalást jelent. A MÁV- csoport idei vesztesége várhatóan 78 milliárd forintra rúg, míg a jövő évi mínusz 79,2 milliárd forint lesz.
Kopits György kitért az államadósság után fizetendő kamatterhekre, amelyek mint mondta, jelentősen behatárolják a következő évek mozgásterét. A KT elnöke elkeserítőnek nevezte, hogy évente minimum 300 milliárd forinttal vagyunk kénytelenek többet kifizetni kamatokra, csak azért, mert Magyarországot kockázatosabbnak tartják a befektetők a többi visegrádi országnál.