Nem csak ötkarikás szemmel

NUPI: híd, ami összeköt. 2001-ben hozta létre az Orbán-kormány a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézetet (NUPI), amely 2006-ban ugyan elvesztette az önállóságát, mégis a tehetséggondozás egyértelmű sikertörténetét írva élte túl a szűkebb esztendőket is. S most hídként átívelhet az újabb konzervatív kormányba, hiszen a sportirányítás átalakítása során még komolyabb szerepet kaphat, ahogy azt érdeklődésünkre Szabó Tamás igazgató is megerősítette: „Vannak olyan alapvető és kifejezetten intézeti feladatok, mint a módszertani, az operatív munka, amelyekről nem lehet lemondani. A NUPI kitaposott egy utat, erről kiderült, hogy jó konstrukció, s nincsen alternatívája. Most minőségi váltás következhet, ha létrehozzák a Nemzeti Sportintézetet, hiszen ide betagozódhat a szabadidő-, a diák-, a parasport és az iskolai testnevelés is. Ezek a kitörési pontok, amelyek révén vissza kell szerezni az oktatásügyben e műveltségterület becsületét. Erre az önálló intézetben lehet esély, a NUPI 2006-os összevonását a létesítménykezeléssel és a sportmúzeummal legfeljebb politikai okok indokolhatták, a prognosztizált százmillió forintos megtakarításból semmi sem lett.” Szabó Tamás nem tagadta, jó szívvel folytatná eddig sikerrel végzett munkáját, s erre elismert sportvezetőként, a MOB és a Magyar Sporttudományi Társaság alelnökeként megvan az esélye.

Amióta január elején, a Magyar Olimpiai Bizottságnál (MOB) tett látogatása után Orbán Viktor kijelentette, hogy a következő magyar kormánynak a sportot stratégiai ágazattá kell nyilvánítania, felerősödtek a „mozgolódások” a szférában. Minden érintett azt találgatja, e stratégiai szerep milyen intézményi átalakulással jár majd. A baloldali kormányok nyolcéves „sportteljesítményéről” a napokban közlünk majd elemző írást a Látó-Tér rovatban, ezért ezúttal inkább a jövővel foglalkozunk.
Az biztosnak tűnik, hogy a sport irányítása nem kerül vissza minisztériumi szintre, ahová 1999 januárja és 2004 szeptembere között pozicionálták. Mivel januárban Orbán Viktor azt is megjegyezte, az állami pénzek elosztása terén megint főszerepet szán a MOB-nak, nem meglepetés, hogy az olimpiai bizottság lehet az új struktúra legfontosabb pillére. Információnk szerint félig-meddig az olasz CONI mintájára – csak kevésbé központosított módon – jönne létre különböző szervezetekből egy olimpiai szövetség, amelynek a mindenkori MOB-elnök lenne a vezetője, s a pénzelosztás mellett a szakmai felügyelet is ide tartozna.
E tervet kell még úgymond összefésülni a nemzeti olimpiai bizottságok világszinten hangsúlyozott autonómiájával. Emellett mindenképpen csökkenne a sportban jelenleg működő köztestületek száma (a fogyatékosoknál például a Fonesz és a Magyar Paralimpiai Bizottság), amivel maguk az érintettek egyetértenek, csak azzal nem, ha éppen az ő grémiumuk szűnne meg. Az elosztási modell egyszerűsítése évek óta slágertéma, most erre szintén sor kerülne.
A konkrét tervezetek elkészítése több műhelyben folyt-folyik. Balogh Gábort, a 2008 végén viszszavonult olimpiai második, világ- és Európa-bajnok öttusázót még tavaly kérte fel Orbán Viktor egy sport- és utánpótlás-nevelési koncepció megalkotására. A híreink szerint készül egy Gyulay Zsolt olimpiai bajnok kajakos nevével fémjelzett anyag is, emellett a MOB sem tétlenkedik. Itt az olimpiai, vb- és Eb-aranyérmes, profiként is mindent nyert bokszoló, jelenlegi elnökségi tag Kovács István kaphat jelentős szerepet, ahogy az legutóbb a múlt szombati ökölvívó-közgyűlésen is elhangzott. Sokan őt tartják a 2013 elején várhatóan leköszönő elnök, Schmitt Pál leginkább esélyes utódjelöltjének. Márpedig a MOB vezetője az új rendszerben az egész magyar sport első embere lenne.