Olvasóinktól

Borsodi Oláh Gyula (Budapest): Gyurcsány nemcsak hazudott, hanem félre is tájékoztatta a hallgatóságot a Körcsarnokban. Ki lövette ki a szemeket 2006 őszén? Ki kormányoz 2002 óta? Kik söpörték le a Fidesz indítványait a parlamentben? Demokráciában miért van kordon a parlament előtt? Csak nem azt akarja Gyurcsány elhitetni, hogy a pártállami időkben itt demokrácia volt? Elnézve az odacsődített embereket, talán még ezt is megtapsolták volna. Kinek a kormányzása alatt lett szinte megfizethetetlen a rezsiköltség? Kinek a kormányzása alatt lakoltatják ki az embereket, és kinek a kormányzása alatt lett ekkora munkanélküliség, lett horribilis adóssághalmaz az országban? Nem meghallgatni és tapsolni kéne a notórius hazudozókat, hanem hátat fordítani nekik. Utóirat: vigyázzunk, mert a választás napján bombariadók lehetnek. Korán kell leadni a voksainkat a Fideszre!

Kósa Géza (Vácrátót): Mint a Magyar Nemzet régi előfizetője, nagy örömmel olvasom Ludwig Emil hét végi magazinban megjelenő sorozatát, a Rejtőzködő Magyarországot. Ezért ragadtam tollat a hercegszőlősi református templommal (MN, március 20.) kapcsolatban. Hercegszőlősről, főleg kálvinista templomáról nem lehet megemlékezni anélkül, hogy ne szólnánk az ott tartott több zsinatról, főként az egyikről, amelyiket 1576. augusztus 16–17-én tartottak, és elfogadták a hercegszőlősi kánonokat. Ezek az egyház-igazgatási törvények meghatározó fontosságúak voltak a hazai reformátusság, főleg az Alsó-dunamelléki Református Egyházkerület történetében. Létrehozásában olyan hírneves reformátorok vettek részt, mint Szegedi Kis István és Skaricza Máté. A történelmi Baranyát a hódoltság alatt jelentős számú, 90 százalékban protestáns magyarság lakta. A nagyharsányi hitviták (1570, 1574) vagy a Baranyi Református Egyházkerület 1554. évi megalapítása is bizonyítja ezt sok más adat mellett. Az 1576-os zsinaton Hercegszőlősön 40 (!) lelkész vett részt, ez minimum 40 anyaegyházat jelentett. Ezekben az időkben Szőlős nem „legfeljebb garnizon lehetett”, hanem népesebb magyar mezőváros volt. Baranya és Tolna jelentős hódoltsági magyar népességének, református templomainak és iskoláinak pusztulását a török visszavonulás és szokás szerint a „felszabadító” csapatok, majd a kuruc kori rácjárások okozták.