Nemcsak a költségvetésben rejlő csontvázak és az állami vállalatok adósságai, hanem a több ezer milliárd forintot kitevő állami kezesség- és garanciavállalások jelenthetik az új kormány számára a legsürgősebb kezelést igénylő problémát. A Pénzügyminisztérium (PM) szerint már 2700 milliárd forintra rúg a garanciákhoz kapcsolódó állami kötelezettségvállalás, ám ez nem tartalmazza azt a
11 408 milliárd forintnyi garancia- és kezességvállalást, amely az önkormányzatokhoz van elkönyvelve. A PricewaterhouseCoopers (PwC) szerint őszre összeomolhat egyes megyék és városok költségvetése a kezességvállalások egy részének bedőlése miatt, mivel itt fáziskéséssel érződik a válság hatása.
*
Bunna Gyula, a PwC igazgatója szerint katasztrofális és fenntarthatatlan az önkormányzatok pénzügyi helyzete, mivel a hitelek jelentős részét nem termelő – vagyis csak késéssel megtérülő – beruházásokhoz vették fel, így a kölcsönök visszafizetése jelentős kockázatokat hordoz. Bunna Gyula szerint a jelenlegi helyzethez az vezetett, hogy az állami feladatok mellé nem rendeltek elegendő pénzforrást, így a települések 2006-tól lényegében olyan kötvénykibocsátással foltozgatták a helyi költségvetési lyukakat, amelyek jelentős részének lejárata – a türelmi idő kifutásával – 2010 második felében kezdődik.
A könyvvizsgáló mamutvállalat igazgatója szerint az egyik legsúlyosabb probléma, hogy sok helyen nem beruházásra, hanem működésre kellett fordítani a felvett hiteleket, ráadásul a kibocsátott kötvények összege mára eléri az 1080 milliárd forintot, vagyis megközelíti az államháztartás idei deficitjét.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legfrissebb adatai szerint az önkormányzatok (rész)tulajdonában álló cégek garancia- és kezességvállalása 2009 végére már túlszárnyalta a települések saját vagyonát is, amelyet 11 100 milliárd forintra taksálnak. Tovább ront a helyzeten, hogy ezeknek a vagyontárgyaknak és ingatlanoknak a nagy része piacon nem értékesíthető, hiszen kórházakról, iskolákról vagy éppen szociális intézetekről van szó, amelyek forgalmi értéke amúgy is nehezen becsülhető.
Bunna Gyula úgy látja, az önkormányzati fizetésképtelenség legfőbb oka, hogy a települések bevételei és kiadásai – jó esetben – lényegében megegyeznek, vagyis nem látni, milyen forrásból lennének képesek kifizetni a kötvénykibocsátások első esedékes törlesztőrészleteit. A helyzet olyannyira súlyos, hogy van olyan település, ahol az egész éves költségvetés 60 százalékát vinné el a banki törlesztés, miközben a működési kiadásokat is alig bírják kigazdálkodni.
A könyvvizsgáló cég összeállítása kitér az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatokra is, amelyek száma nem változott az utóbbi négy évben, ám a központi támogatásuk 28,9 milliárd forintról 8,5 milliárdra zuhant.
A PwC összeállítása szerint a települések a rendszerváltáshoz képest reálértéken mindössze négy százalékkal költenek többet, miközben lényegében nem maradtak tartalékaik, sőt az uniós források lehívásához szükséges önrész előteremtése továbbra is kérdéses. A PwC igazgatója szerint az új kormánynak azonnali intézkedéseket kell hoznia ahhoz, hogy őszre ne váljon fizetésképtelenné több önkormányzat. A cég ajánlásaiban javaslatot tesz egy önkormányzati pénzintézet létrehozására, valamint a települések pénzügyi tervezésének és ellenőrzésének teljes átalakítására.
A Költségvetési Tanács (KT) és a számvevők még jóval az idei költségvetés elfogadása előtt figyelmeztettek a garanciavállalások kockázataira. A KT szerint a településeknél akár a 100 milliárd forintot is elérheti is a problémás állami kintlevőség, amely tovább ronthatja az idei költségvetési mérleget.
A fent említett tételek nem tartalmazzák az állami vállalatok hozzávetőlegesen 400 milliárd forintra rúgó adósságállományát, a szintén százmilliárdos nagyságrendű működési veszteségeket és a kórházak adósságát sem.
A garanciavállalások bedőlése már 2008-ban is növekedő tendenciát mutatott, a válság begyűrűzésével pedig még inkább romló fizetőképességre kell felkészülni, így az állam készfizető kezességének terhe idén szinte bizonyosan megnő. A pénzügyminisztériumi adatok szerint a kezesség-, garancia- és viszontgarancia-vállalások összege tavaly egyetlen év leforgása alatt 400 milliárd forinttal növekedett: a legnagyobb tételek a Magyar Fejlesztési Bankhoz, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-hez, a Magyar Exporthitel Biztosítóhoz és az Eximbankhoz kötődnek, de jelentős az egyedi kezességvállalások állománya is. Az önkormányzatok garanciáinak további problémája, hogy az újabb kötelezettségek együtt járnak az eladósodással, és a vagyonfeléléssel, az iparűzési adó kezelésének megváltoztatása pedig kifejezetten leszűkítette a települések pénzügyi mozgásterét.
