Rettegnek a demokráciától

A kétharmados többségre nem alkotmányozási vagy törvénymódosítási célból van most igen nagy szükség. Egy erős legitimitással rendelkező kormánynak éppen a nagy választói felhatalmazás ad kellő súlyt, tekintélyt ahhoz, hogy az ország érdekében tárgyalhasson

Az MSZP miniszterelnök-jelöltje, Mesterházy Attila nehezen érti, hogy a két új ellenzéki párt, az LMP és a Jobbik miért nem tesz meg mindent a Fidesz kétharmados többségének megakadályozása érdekében. Legalábbis ezt mondta a baloldal legnagyobb pártjának politikusa hétfőn egy lakossági fórumon. „Ez nem jó irány, az utolsó pillanatig küzdeni kell Orbán Viktor teljhatalma ellen” – tette még hozzá a szocialisták reménysége, pár nappal azután, hogy négy helyen is visszaléptették jelöltjüket a Lehet Más a Politika nevű pártformáció javára.
A két új parlamenten kívülről érkező ellenzéki párt valóban mindent megtett a Fidesz kétharmados győzelme ellen. Az LMP meglepetésre magasan ugrotta át a parlamenti küszöböt, hiába kampányolt Lendvai Ildikó ellenük azzal, hogy ablakon kidobott, elvesztegetett szavazat, amit rájuk adnak a választók. A szélsőségesnek, rasszistának, fasisztának nevezett radikális párt pedig majdnem megverte a kormányzó pártot.
Vajon nyolcévnyi „sikeres kormányzás” után miért bízza ezt a nagy feladatot az MSZP másra, miért nem maga küzd „Orbán Viktor teljhatalma” ellen, ha ennyire retteg attól, hogy a jobboldali pártszövetség kétharmados törvények módosítására is felhatalmazást kap? Miért léptette vissza kiváló jelöltjeit négy helyen is, maga csökkentve az esélyét annak, hogy megakadályozzák a Fidesz elsöprő győzelmét? Tényleg azt gondolja Mesterházy, hogy ha még sokáig szajkózza, micsoda demokrata volt Horn Gyula Orbán Viktorral szemben, akkor majd a választók el is hiszik, hogy éppen a pártállami diktatúra lebontásának célja miatt erre a pályára lépett fideszes politikussal szemben kell neki ma megvédenie demokráciánkat? Mert az, hogy a Fidesz nem támogatta olyan lelkesen a politikaicirkusz-számba menő parlamenti vizsgálóbizottságok felállítását, vagy az alaposabb törvényalkotási munka érdekében ritkította a parlamenti ülések számát, még nem jelenti, hogy veszélyeztetni akarná demokratikus berendezkedésünket. Ha kétharmados felhatalmazást kap a Fidesz, abból nem következik, hogy Orbán Viktor majd alig várja, hogy befagyjon a Duna, amelynek a jegén majd megkoronáztatja magát. „Kevés olyan kétharmados törvény van, amelyet okvetlenül módosítani szeretne kormányon a Fidesz” – jelentette ki hétfőn Kövér László. Szerinte a választójogi törvény, az önkormányzati törvény, a médiatörvény, valamint a határon túli magyarok állampolgárságának kérdését rendező jogszabály módosítására lehet számítani. És várhatóan a mentelmi jog sem védi többé a köztörvényes bűncselekményekkel meggyanúsított honatyákat, ha már nem szorult beléjük annyi becsület, hogy ha a gyanú árnyéka rájuk vetül, ne terheljék meg az Országgyűlés becsületét és tekintélyét.
A választójogi törvényt akkor is módosítani kellene az alkotmányosság helyreállítása érdekében, ha a Fidesz nem akarná csökkenteni az országgyűlési és az önkormányzati képviselők számát. Ugyanis az mégis tarthatatlan, hogy például egy XVII. kerületi választópolgár szavazata körülbelül feleannyit ér, mint egy belvárosi polgáré, a választókerületben a lakosságszám nagyarányú megemelkedése miatt. A politikusok számának csökkentése mellett az Országgyűlésnek kötelessége az alkotmányos állapot helyreállítása, ezt évek óta képtelen volt megoldani. Az önkormányzati törvény sok felesleges kötelező feladatot ró a helyhatóságokra, indokolt a nagy létszámú képviselő-testületek erőteljes karcsúsítása, ráadásul itt is alkotmánysértő helyzet alakult ki a demokratikus berendezkedésünket olyannyira féltő szocialista–szabad demokrata koalíciónak köszönhetően. Ugyanis alkotmánysértő módon egyszerű többséggel elfogadott törvénymódosítással alakították át az önkormányzatok felügyeletét ellátó hivatali rendszert, amit az Alkotmánybíróság meg is semmisített. Emiatt viszont előállt az törvénysértő állapot, amely szerint évek óta senki nem ellenőrzi törvényességi szempontból az önkormányzatok működését.
A határon túli magyarok állampolgárságának kérdése 2004. december 5-e óta vár megoldásra. Ez pedig talán az egyik legfontosabb feladata az új jobboldali többségű Országgyűlésnek, a magyar nemzethez való tartozásukat mély érzelemmel megélő baloldali és jobboldali szavazók nagy többsége elvárja az új politikai hatalomtól e kérdés rendezését. A válság miatti takarékosság szükségessége és a közszolgálati MTV-nél uralkodó működésképtelen helyzet – hogy tudniillik képtelen az illetékes, erre hivatott testület elnököt választani az intézmény élére – ugyancsak fontossá teszi a médiatörvény módosítását. Mint ahogy annak is gátat kell szabni, hogy egy intézmény vezetése százmilliárdos nagyságrendben vállalhasson kötelezettséget hosszú évtizedekre, kormányzati vagy parlamenti felhatalmazást nélkülözve, mint amit az MTV székházügyleténél láttunk.
Az sem normális állapot, hogy hosszú évek óta képtelen volt az Országgyűlés megválasztani az Állami Számvevőszék alelnökeit. Ehhez is kétharmados törvényre van szükség. Legalább nem kell majd azt néznie az állampolgároknak, hogy a kétharmados többséggel megválasztható magas tisztségek betöltésénél micsoda ócska politikai játszadozások zajlanak. A kétharmados többséggel rendelkező Fidesz–KDNP szövetségének felelőssége lesz, hogy ország-világ előtt vállalható, megfelelő kvalitású emberek végezzék a feladatokat.
Álságos az a cirkusz, amit a szocialisták előadnak Orbán Viktor „teljhatalmától” féltve az országot, hiszen demokratikus, szabad választáson nyer kétharmados vagy abszolút többséget a jobboldali pártszövetség. Sokunk meggyőződése, hogy a kétharmados többséget igénylő törvénymódosításoknál a Fidesz a legteljesebb konszenzusra fog törekedni, mindegyik parlamenti párt véleményét figyelembe fogja venni. Amúgy a kétharmados többségre nem alkotmányozási vagy törvénymódosítási célból van most igen nagy szükség. Hanem azért, hogy nagyon erős legitimitással rendelkező kormány állhasson fel, amelynek éppen a nagy választói felhatalmazás ad kellő súlyt, tekintélyt ahhoz, hogy az ország érdekében tárgyalhassa újra azt az IMF-szerződést, amit a választói támogatást elvesztő, ilyen módon erősen illegitimmé vált Gyurcsány-kormány volt szíves nyélbe ütni az Országgyűlés háta mögött, és amivel gazdasági szuverenitásunkat feladta.
A szélsőséges indulatokkal, nagyon egyszerű, erőszakos megoldásokkal szavazatok százezreit begyűjtő radikális pártnak csak akkor nem lesz e hazában komoly tere, ha a jobbközép Fidesz–KDNP- szövetség kétharmados többséget ér el. Ugyanis ez lesz a rendkívüli választási eredmény, nem pedig az, hogy a radikális jobboldali alakulat majdnem a második legnagyobb parlamenti párttá vált Magyarországon. Egyébként igen tanulságos, hogy a nemzetközi pénzpiac és a magyar nép érdeke most ebben a kérdésben megegyezik. Befolyásos, a piacon meghatározó londoni GP Morgan bankcsoport elemzői is azt mondják, most erős, kétharmados többséget maga mögött tudó kormányra van szükségünk. És tisztességes ellenzéki politikai elitre, s nem utolsósorban egységes, tetterős összetartó népre, civil kurázsira van most szüksége a hazának. Különben soha nem mászunk ki abból a szakadékból, amibe az elmúlt években beletaszigáltak bennünket.