Pár évvel ezelőtt egy kollégám ajánlására kezdtem el olvasni a Szlengblogot, és emlékszem, hányszor próbáltuk hasztalan kitalálni, ki lehet a szerzőként feltüntetett Nyelvész Józsi mögött. Annyiban maradtunk, hogy biztosan olyasvalaki, aki hivatásszerűen is írásból tartja el magát. Erre nemrégiben kiderült, hogy Józsi, alias Nebehaj Viktor a Google dublini irodájában dolgozik a keresőalgoritmus fejlesztésén. Hogyan került oda?
– Hat éve állást kerestem, és jelentkeztem a Google egyik hirdetésére. Eredetileg a társaság reklámok elhelyezésével foglalkozó részlegéhez mentem volna, aztán vagy tíz állásinterjú után itt kötöttem ki. És mivel a különböző alkalmazásokat szerettem volna magam is kipróbálni, nyitottam egy blogoldalt. Ha meg már van blog, gondoltam, legyen rajta valami értelmes tartalom is. Így kezdődött.
– Kicsit furcsának tartom, hogy valaki Dublinban, idegen nyelvű közegben foglalkozik a magyar nyelv egy folyton változó szeletével, vagyis a szlenggel. Honnan értesül az új szavakról? Segít ebben valaki?
– Napi tíz-húsz olyan levelet kapok, amelyekben új szavakat ajánlanak az olvasók. Ezek nagy része persze nem használható fel, de mindig vannak közöttük olyanok is, amelyekből szócikk és történet készülhet. Amúgy pedig attól még, hogy nem élek Magyarországon, a magyar az anyanyelvem. Ettől nem tudok és nem is fogok elszakadni.
– A szlengszavak kerülnek ki a blogra, vagy most már a blog gazdagítja a szlenget? Azért kérdezem, mert például pont a Magyar Nemzet interjúja után híresült el a „nokiás doboz” kifejezés, de úgy, hogy az írás megjelenésének másnapján már szócikk lett belőle a blogon.
– A két dolgot nem lehet élesen szétválasztani. Vannak olyan kevéssé ismert szavak, amelyek a blog révén kerültek a szleng főáramába, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy ha egy kifejezés nem jó, nem ragadja meg az emberek figyelmét, nem is terjedhet el, hiába van kint a Szlengblogon. Úgy szerkesztem az oldalt, hogy a legjobb szavakat válogassam ki, a történetek pedig szándékom szerint őszintén kirajzolják a magyar valóságot.
– A Szlengblog nem puszta szótár, hanem inkább szótárregény, visszatérő szereplők történeteinek füzére, hasonló, mint Temesi Ferenc Por című munkája. Van irodalmi előképe a blognak?
– Amikor elkezdtem írni, még nem alakult ki a jelenlegi szerkezet. A Porról talán egy éve hallottam először, de máig sem olvastam. Szóval önmagától, a blogolás folyamán alakult úgy, hogy a szavak jelentésének érzékeltetéséhez kis, párbeszédes történeteket találjak ki. Az elején egyáltalán nem írtam ilyeneket, most pedig ezek váltak a legfontosabbakká.
– És a figuráinak sincs irodalmi előképe? Hrabali vagy Moldova György-i alakokat vonultat fel, olyan tipikus „kocsmaarcokat”, akik az alapvető „suttyóságuk” ellenére is szerethetők.
– Nincs irodalmi előképük, ezeket a figurákat a való világból emeltem át a blogba. Ismerősökről, barátokról mintáztam őket, és remélem, hogy egyikük sem „talál meg” emiatt! Én is köztük vagyok különben, a Kisnovák alakjában.
– Szereti a hasonló figurákat? Szeret közöttük lenni?
– Persze, ez egyértelmű. Sokat mozogtam ilyen környezetben, és azt hiszem, hogy ezek az emberek nem kevesebbek, hanem inkább többek, mint mondjuk a mai celebvilág néhány képviselője. Arról nem is beszélve, hogy ez a valóság, a való élet, amit nem csokornyakkendőben élünk.
– Miért döntött úgy, hogy Nyelvész Józsi mögül kilép, és megmutatja magát?
– Eleinte kényelmes volt az álarc, mert azt írhattam, amit csak akartam. Mostanra viszont elég sok mindent elértem ezzel a naplóval, tavaly például a Goldenblog kategóriagyőztesévé választottak, úgyhogy már névvel is azt írok, amit akarok. Előbb-utóbb úgyis fény derült volna a kilétemre, s jobbnak láttam, ha magam állok a közönség elé. És azt is nyilvánvalóvá szerettem volna tenni, nem kell újságírónak lenni ahhoz, hogy valaki jó szövegeket alkosson.
– A barátai sem tudták, ki az a Nyelvész Józsi?
– Volt olyan eset, hogy hazamentem látogatóba, és azzal fogadtak az ismerőseim, hogy képzeld, találtunk egy jó blogot. Persze a Szlengblogra gondoltak, de nekik sem árultam el, hogy az enyém.
– Azt meddig akarja titkolni, hogy egy másik kultikus blogot, a Tardát is Nebehaj Viktor írja?
– Nem én írom. Hasonlók a figuráink, de ennek az a története, hogy a Tarda későbbi szerzője Nathanp néven rendszeresen kommentelt a Szlengen, én pedig írtam neki egy levelet, hogy szerintem saját oldalt kellene indítania. Próbálok közösséget kialakítani a hozzám közel álló bloggerekkel. Nincs köztünk rivalizálás, azt szeretném, ha a magyar hétköznapok kultúrája és az általam nagyon szeretett magyar nyelv egy szelete minél több helyen jelenne meg a maga valójában.
(Az interjú bővebb formájában elérhető a www.mno.hu oldalon.)
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
