Budapesti, Váci utcai turisztikai, rendezvényszervező társaságnál dolgozik Sebestyén István. Tíz évvel ezelőtt ők rendezték az első budapesti pörköltfőző fesztivált, ahol Benke Laci bácsi irdatlan mennyiségű pörköltöt főzött. Először csak ráfogták, hogy az a világ legnagyobb pörköltje, aztán jött egy ötlet: a meglévő fényképek és videofelvételek alapján ismertessék el hivatalosan is! A szervezőstábból Sebestyén Istvánra esett a választás, próbálja elintézni, hogy a legnagyobb pörkölt Guinness-rekord legyen.
Ezerkilencszázötvenegyben Sir Hugh Beavernek, a Guinness Sörfőzde akkori igazgatójának fejéből pattant ki az ötlet, amikor kedvenc sportjának, a vadászatnak hódolt társaival, akik éppen azon vitatkoztak, hogy a nyírfajd vagy a lile a leggyorsabban repülő madár. 1955-ben kiadták az első Guinness-rekordok könyvét, amely karácsonyra a bestsellerlisták élére került. Ma már a Guinness-rekordok könyve a világ legnagyobb gyűjteménye, olyan nemzetközileg elismert és hitelesített rekordokat jelentet meg, amelyek az emberi teljesítőképesség vagy a természet szélsőségeként jönnek létre. Bekerülni a könyvbe nagy megtiszteltetés.
Sebestyén István kereste a kapcsolatot a londoni kiadóval, de néhány e-mail váltás után kiderült, nem is tudják, mi az a pörkölt, miért több, mint egy másfajta egytálétel. Azt sem tudják, miért olyan nehéz elkészíteni. A német társkiadó viszont megértette, miről van szó – vélhetően jártak már nálunk –, így kiadta a német Guinness-rekordot erre a főzési attrakcióra. Sebestyén István akkor még nem sejtette, hogy ez az elismertetési bravúr számára milyen következményekkel jár. A közlekedési mérnök, jogász végzettségű férfi, aki híradás-technikai szakcikkek szerzője is, így magyarázza az előzményeket:
– Benke Lászlót sokan faggatták, hogyan sikerült a rekordját a Guinness-könyvbe berakatnia, ki intézte el ezt neki, mire ő a maga kedélyes stílusában azt válaszolta, hogy szóljatok a Zsiráfnak.
– A Zsiráfnak?
– Igen, mivel 198 centiméter magas vagyok, a turisztikai szakmában tizenöt éve ez a becenevem. Még egyetemistaként akasztották rám. Jól van, mondtam magamban, vállalható becenév. Egyébként egyszer már egy hivatalos rendezvényen államtitkári szinten is „lezsiráfoztak”. Ráadásul pont az állatkertben tartották a sajtótájékoztatót. Benke Laci bácsi Guinness-elismerését követően özönleni kezdtek hozzánk a felkérések. Nem volt kapcsolattartó, így én vettem nyakamba ezt a területet. Úgy gondoltam, évi három-négy rekordkísérletben fogok közreműködni, nem hittem volna, hogy idő múltával évente több mint száz kísérlet lesz belőle, s nem marad egy szabad hétvégém sem.
Sebestyén István Váci utcai irodájában fogadja az ügyfeleket. Nincs egy órája, hogy elment a cseréptörés rekordere, aki a diplomájáért ugrott be. István táskájában mérőszalag, nagyító, fényképezőgép, komputer s nyomtató található. Kizárólag a magyarországi rekordok regisztrálásával foglalkozik. Tudomása szerint a londoni kiadóhoz évente nyolcvanezer javaslat érkezik, nagyon megszűrik, hogy mi kerülhet a kiadványba.
– A magyar rekordok fele a gasztronómiához köthető, az angoloktól pedig nem várható el, hogy a mi finomságainkat megértsék, ezért sok kísérletre nem is reagálnak. Pontosan ez a helyzet hívta életre a magyar rekordok számbavételét, rögzítését, internetes weblapon való megjelentetését.
Miénk a világ legnagyobb disznósajtja: 5 méter hosszú, 12 centiméter átmérőjű. A szatmárcsekeieké a leghosszabb puliszka, amely 10 centiméter széles, 190 méter hosszú. A leghosszabbra tekert rétes 82,5 méteres lett, a legnagyobb pásztortarhonya 3700 adagos volt. Persze kocsonyában is jók vagyunk: 2009-ben a felsőtárkányi kocsonyafőző versenyen a Jankó család 110 adagos kocsonyát készített. Dombrádon Pokol Ernő 23 évig üzemeltetett palacsintázót, családtagjai segítségével egy nap alatt 4699 darab palacsintát készített. Be lehet kerülni a rekordgyűjteménybe 673 grammos citrommal, nyolc méter belső átmérőjű adventi koszorúval, mozgó járművön történő kézenállással, folyamatos mesemondással, maratoni kosárlabdázással, de rajzfilmnézéssel is, amely márciusban volt.
A filmnézés jelenlegi világrekordja egyébként 123 óra – ezt kívánta megdönteni tizenöt elszánt ember. A budapesti maratoni filmnézés a Macskafogó című kultikus magyar rajzfilm vetítésével kezdődött. Az első versenyző már a tizennyolcadik óra után kiesett.
– Tipikus maratoni rekordkísérlet volt. A kilencvenedik óra után már csak ketten maradtak, s a kilencvennegyedik óránál egyikőjük föladta. A győztes, egy 53 éves kamionsofőr a 104. órában közölte, hogy most már nagyon unja a filmet, s abbahagyta a kísérletet. A Guinness-rekordot nem sikerült megdöntenie, de ez akkor is magyarországi csúcs – tudjuk meg Sebestyén Istvántól, aki természetesen nem nézte végig a filmeket: ott volt a kísérlet indításakor, néha reggel, ebéd után s munka után, este is kiugrott a helyszínre.
Gyakran keresik telefonon. Van, akit lebeszél a kísérletről. Az autóval körforgalomban megállás nélküli maratoni körözésről vagy arról, hogy 24 óráig ücsörögjön egy medence fenekén búvárruhában. Viszont ha a teljesítmény elismerést vált ki, s nem lesz nevetség tárgya, nem lehet baj – vigasztalja a csalódott embereket. A gasztronómiai jellegű törekvésekről megjegyzi: ha a rekordkísérlet egy települést megmozgat, már nyertek vele. Ráadásul sokszor a gasztronómiai attrakció a települési marketing része.
Hívták már téglából készült csónakhoz is. Hankó Péter gyöngyösi lakos, aki ytongtéglából készít szobrokat, 2009. július 11-én vízre bocsátotta a Markazi-víztározón az általa épített ytongcsónakot. A téglából ragasztással készült vízi jármű 205 centiméter hoszszú, szélessége 80 centiméter, teljes szerkezeti magassága 50 centiméter, a csónak tömege 200 és 250 kiló közötti, számított vízkiszorítása pedig 660 liter. Ez volt az ország egyetlen, így legnagyobb méretű építőipari téglából megalkotott vízi járműve.
– Magam is csodálkoztam, de a téglacsónak nem süllyedt el, hanem úszott a vízen. A siker kulcsát a téglák egymáshoz ragasztása és az építőanyag kezelése jelentette.
Sebestyén István egyik héten azt tanúsítja, hogy több mint kétszázan nevettek együtt egy nevetési jógagyakorlaton, máskor nótát hallgat. Tavaly ugyanis megdőlt a megszakítás nélküli nótázás Nagyszénáson felállított 42 órás világrekordja: a győr-ménfőcsanakiak 50 óra és 7 percig énekeltek magyar nótákat. De megrendezték a horkolók éjszakáját is. A két gyógyszergyártó által szervezett fővárosi rendezvény célja az volt, hogy a horkolók ébredjenek rá: a horkolás nemcsak környezetük számára kellemetlen, de rontja saját életminőségüket is.
– Összetrombitáltak százvalahány próbaalvót. A pálinkakóstolót követően mézes borral kínálták az érdeklődőket, majd egy rettenetesen unalmas filmet vetítettek nekik, azaz mindent megtettek annak érdekében, hogy a társaság elálmosodjon. Valamennyivel éjfél előtt elcsendesedett a csarnok. Két alvásszakértő orvos közreműködését kértem. Két óra körül elég rendesen zengett a ház, az akusztikus kollégák megmérték, ki mennyivel horkol. A leghangosabban alvó férfi kilencven decibel fölött horkolt. Szórakoztató, hogy az emberek fejéből mi minden ki nem pattan. A feleségem az asszisztensem, ő fényképezi az attrakciókat. A közeli hetek programja: maratoni csoportos gépelési kísérletre, tömeges pizzakóstolásra s 25 éves házassági évfordulót tartók tömeges rekordkísérletére utazunk.
Épp a végszóra csörren meg a telefonja, valakik műanyagpalack-taposási kísérletben gondolkodnak.

Tiszta vizet öntünk a pohárba – ennyibe kerül egy lángos a Balatonnál