Táncoljunk

A Mulandóság című, őszentsége a XIV. dalai láma élettörténetét bemutató film (Etalon Kiadó, 2010) legszebb jeleneteiben Tibet vallási vezetője mosolyog. Jellegzetes, gyakran önfeledt nevetésbe forduló mosoly ez, gyógyító, akkor is, ha tulajdonosa szerint ő maga csak egy földi halandó, egy közülünk. Ez nyilván így is van, de mégiscsak kiválasztott ember (a szó szoros értelmében), akkora karizmával, kisugárzással és aurával, hogy nem látszik a vége. Tenzin Gyatso ezt mondja: Minden jó emberi kapcsolat a kölcsönösen kinyilvánított együttérzésen és szereteten alapszik. Erre épül a boldogság.
A tibeti buddhizmus egyik legéletképesebb ága a felelevenített és részben megújult tibeti orvostudomány. Az elzártság és a viszonylagos zárkózottság ellenére gyorsan terjed az egész világon, és egyre többen tapasztalják, mennyire hasznos gyógyászati módszer. Azért hatékony, mert a betegségek okát három negatív érzelemre, a vágyra, a gyűlöletre és a nem tudásra vezeti vissza, és a testet a lélekkel együtt gyógyítja. A nem tudás esetünkben nem arra a zen kifejezésre vonatkozik, amely szerint a tudás a nem tudás. Viszont pontosan rávilágít a nyugati ember három fontos bajára, amelyek miatt az európai és az észak-amerikai civilizáció megszállottan vergődik és nagyon beteg. Ez már nem a nyugat alkonya, ez már az éjszaka, valami halvány hajnali derengéssel a távolban. Ahhoz, hogy ebből a derengésből fény legyen, három egészen más pólus szükséges, a hit, a remény és a szeretet. Ugyanebben a filmben ül az ablaknál egy tibeti gyógyító, ahhoz hasonló munkásköpenyben, amilyet Hamvas Béla viselt, valahol minden tekintetben messze és magától értetődő természetességgel beszél a titokról. Arról, hogy a tibeti orvosi szövegek azt mondják, hogy a kémiai anyagok alkalmazása új betegségeket idézhet elő. Ma az emberek éppen ilyen betegségektől szenvednek, és ezt a tényt a tibeti gyógyászat forrásai egyértelműen megállapítják. Azt mondják, hogy a tudat természeténél fogva tiszta, és a szellemi tisztátalanság elkerülhető állapot, ezért minden emberi lény képes a megvilágosodásra. A betegség mindezt elhomályosítja, valahogy úgy, ahogy a felhő takarja el a napot. És bár alapjában minden ember egyforma, a különböző mérvű szellemi tisztátalanság különféle betegségek sújtják őket. Lehet tehát, hogy például Magyarország bajai elsősorban látszólag gazdasági eredetűek, de ez már csak hab a tortán. És jöhet bármilyen közgazdasági, politikai gyógyír, a változást-változtatást (amire ekkora esélyt, mint most, talán Hunyadi Mátyás óta nem teremtett magának az ország jelentős része) az alapoknál kell kezdeni. A csodát nem elég várni, elébe kell menni. És először befelé, és ez lesz a legnehezebb útszakasz. Dr. Pema Dordzse írja Tibeti spirituális gyógyászat (Tericum Kiadó, 2009) című könyvében, amely a dalai láma előszavával jelent meg: A tibeti gyógyászat az egyensúly tudománya, amely testünknek a világegyetemhez való szoros kapcsolatát úgy fogja fel, mint a kozmikus ölelés egy formáját a létezés táncában. Amikor összhangban mozgunk a világegyetem erőivel, testünk egészséges, míg ha kiesünk a ritmusból, testünk megbetegszik.
Let’s dance, ahogy David Bowie mondta.