Sokunk emlékezetében az emberi írásos kultúra első megnyilvánulásaiként élnek az egyiptomi hieroglifák és a sumer ékírás. Pedig elképzelhető, hogy szóba sem kerülhetnek a legősibb írásos emlékek között. Egy francia kutatócsoport a dél-afrikai Fokföldön olyan tojástöredékekre talált, amelyekre nagyon hasonló geometriai motívumokat véstek. A régészek értékelése szerint a pontosan ismétlődő motívumok arra utalhatnak, hogy e vésetek nem csupán jelentés nélküli díszítő rajzolatok, hanem az információ grafikus átadásának első ismert formái. Természetesen nem betűkre, szavakra, mondatokra kell gondolnunk, csupán olyan ábrákra, amelyek talán állandósult jelentéssel bírtak, így az írás kezdetleges formájának is tekinthetők.
60 ezer
évesek azok a strucctojástöredékek, amelyeket Pierre-Jean Texier és a bordeaux-i egyetem más kutatói fedeztek fel egy fokföldi Diepkloof-sziklamenedéknek nevezett barlangban. A lelőhely 17 kilométerre található az Atlanti-óceán partjától és 150 kilométerre északra Fokvárostól.
25
méter széles és 15 méter hosszú a sziklaüreg, 37 éve folynak ásatások a helyszínen. A barlang Texier és kollégái szerint a késő középkőkor legteljesebb folyamatos leletanyagát tartalmazza, amelyet Afrika déli részén valaha felfedeztek.
270
olyan strucctojástöredéket találtak az utóbbi 11 évben, amelyekre geometriai mintákat véstek. A kutatók úgy gondolják, hogy e tojásokat tárolóedénynek használták, a rajtuk lévő vésetek esetleg a tartalmukra vagy a tulajdonosuk személyére utalhatott.
2-3
centiméter nagyságúak a töredékek, de sokukat nagyobb, nyolc centiméter széles és négy centiméter hosszú darabokká lehet összeilleszteni, írja a New Scientist. Tojástöredékeket a lelőhely szinte minden rétegében találtak, de a vésett darabok a rétegek csak viszonylag szűk sávjára voltak jellemzőek, tehát a barlangot lakó emberek nem mindig díszítették így a tojásokat.
5000
év telt el a legkorábbi és a legújabb feltárt vésett tojás keletkezése között. Texier és munkatársai úgy becsülik, hogy ezek összesen 25 tárolóedény darabjai lehetnek. A minták egyrészt hasonlítanak egymáshoz, tehát alkotóik követték a tradicionális szabályokat, másrészt egyedi jellegzetességek is felfedezhetők bennük.
75 ezer
évesek a szintén Dél-Afrikában található Blombos barlang sziklavésetei, amelyekről egyes kutatók szintén úgy vélték, hogy a kor emberei számára többet jelentettek puszta díszítésnél. Az újabb vizsgálatok nem erősítették meg ezt a feltételezést, a karcolásokat nem lehet elkülöníteni a jelentés nélküli ábráktól.
30 ezer
évvel ezelőtt alakulhattak ki az első valóban írásnak tartott szimbólumok, az írásrendszerek kezdetei pedig a Krisztus előtti 7. évezredre nyúlnak vissza. Az első tényleges írásként számon tartott lelet sok régész szerint az erdélyi Alsótatárlakán (Tărtăria) talált három tábla. A 7300 évesként meghatározott táblák úgynevezett vinca jeleket tartalmaznak. A táblák radiokarbonos módszerrel történt kormeghatározása azonban bizonytalan, mert ellentmond a rétegtani vizsgálatok adatainak.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
