Van pénz munkahelyekre

Nem lehetetlen a foglalkoztatási helyzet megváltoztatása, csak az eddigieknél koncentráltabban kell felhasználni az uniós forrásokat – legalábbis ez derül ki egy tegnap megjelent szakmai tanulmányból. Az AAM Consulting felmérte, milyen lehetőségei lesznek a következő kormánynak a rendelkezésére álló csaknem 3000 milliárd forintos keretből. Megfelelő állami kontroll mellett akár a költségvetés is többletbevételekhez juthat.

Újjáéledő cseh–magyar kapcsolatok? A gazdasági-pénzügyi válság múlásával ismét nőhet Magyarország és a Cseh Köztársaság közötti kereskedelem – közölte Tamás Csémy nagykövetségi tanácsos a Cseh–Magyar Üzleti Klub, valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara közös rendezvényén Nyíregyházán pénteken. A kereskedelem akár elérheti a 2008. előtti áruforgalom dinamikáját, amikor évente 25–30 százalékkal nőtt a két ország közötti export-import – mondta a diplomata az üzletember-találkozón. Hozzátette: akkor a forgalom elérte az 5,3 milliárd eurót, de tavaly a válság hatására 30 százalékkal, 3,7 milliárd euróra esett vissza a kereskedelem. A Cseh Köztársaság budapesti nagykövetségének kereskedelmi és közgazdasági részlegvezetője elmondta: különösen az autóipar termelésének visszaesése csökkentette a két ország közötti export-importot. Csehország jóval kevesebb gépkocsit tudott Magyarországra szállítani, míg a megrendelés visszaesése következtében a győri Audi-gyárból ugyancsak kisebb mennyiségű autómotort tudott eljuttatni Prágába. Tamás Csémy szerint idéntől ismét fellendülhet a két ország közötti forgalom, s az autóipari együttműködésben már érezhetők is a kedvező jelek. (MTI)

Több százezer új munkahely jöhet létre Magyarországon a gazdaságban, ha az új kormányzat átgondoltan és összehangoltan használja fel az uniós forrásokból még lehívható és a kormányváltás után még befolyásolható 2900 milliárd forintot – tartalmazza az AAM Consulting által készített legújabb Gyorsítósáv tanulmány. A távirati iroda által idézett közlemény szerint ez az összeg a Széchenyi-terv keretének tízszerese. Az AAM tanulmánya alapján biztosnak látszik, hogy a már lekötött 3600 milliárd forint uniós támogatás ellenére Magyarországon egyetlen olyan gazdasági ágazat sincs, amelyik a kapott támogatásoknak köszönhetően további állami segítség nélkül versenyképes lehet a nemzetközi piacokon. Ezért a következő kormánynak érdemes felülvizsgálnia az Új Magyarország fejlesztési tervet a gazdaságfejlesztési szempontok érvényesítése érdekében.
Az AAM szerint a fejlesztési pénzek megrendelések formájában új munkahelyeket teremthetnek. Az AAM szakértőinek becslése szerint a legnagyobb negyven beruházáson dolgozó szolgáltatók és kivitelezők csak áfából legalább 140 milliárd forintnyi adót fizetnek a következő két évben. Ez az összeg az ötszöröse a megszüntetett vagyonadó és még néhány megszorító intézkedés idei évre tervezett bevételének. A tanácsadó cég arra is felhívja a figyelmet, hogy a negyven legnagyobb adóbevételt generáló beruházás megfelelő kormányzati ellenőrzésével elérhető, hogy 2010-ben a költségvetés az uniós források felhasználása révén a tervezettnél nagyobb adóbevételhez jusson. Ha ez sikeres, akkor a többlettel megegyező mértékben mellőzhetők a további, esetleges megszorító intézkedések, és lehetőség nyílhat az adócsökkentésre.
Az AAM által 2008 decemberében útjára indított tanulmánysorozat negyedik része több javaslatot is felvázol arra, hogy milyen támogatási programok segíthetnek a recesszió kezelésében. E szerint például a turisztikai célú támogatások, az építőipari szakképzési program, a részmunka és a távmunka ösztönzése, valamint a lakóházak energiakorszerűsítésének támogatása jelenthet kiutat a jelenlegi kedvezőtlen gazdasági helyzetből.
Munkahelyek teremtésére valóban nagy szükség lesz a következő években, mert az elmúlt időszak inkább a munkahelyek eltűnéséről szólt. Nem váltak be a válság miatt beharangozott munkahelymegtartó támogatások sem, ezek fele gyakorlatilag kudarcot vallott. A Lifelong Learning Magyarország Alapítvány kutatása szerint például a megkérdezett cégeknek csupán a tizede vette igénybe a Startprogramot, amely a pályakezdők, a gyesről, gyedről visszatérők, illetve az ötven év felettiek munkahelyének megtartását szolgálta. Az is elgondolkodtató, hogy a válaszadók ötöde nyert ugyan a Megőrzés pályázaton, azonban csupán a tizedük az, aki meg is valósította az elvárt beruházást.