Varsó ismét kiállt a külhoni lengyelekért

Lech Kaczynski lengyel államfő Litvániában kifogásolta az ott élő lengyeleket ért megkülönböztetést. Másfél hónappal ezelőtt Varsó a minszki vezetésen kérte számon a fehéroroszországi lengyelek helyzetét. Fehéroroszországban, Litvániában, illetve Ukrajnában összesen nyolcszázezer lengyel él kisebbségben.

Lech Kaczynski meglepetésének adott hangot litvániai látogatásán , amiért a vilniusi parlament elutasította azt, hogy az országban élő lengyelek nevük írásában a lengyel mintát követhessék. A hivatalos látogatáson Litvániában tartózkodó lengyel államfő – miután tárgyalt Dalia Grybauskaite litván elnökkel – újságíróknak beszélt csalódottságáról. Az MTI által idézett Kaczynski szerint a névkérdés rendezése „közös érdek”.
Február közepén Varsóban az keltett felháborodást, hogy a belarusz hatóságok őrizetbe vették a fehéroroszországi lengyel kisebbség egyik szervezetének vezetőjét s több aktivistáját. Az incidens akkor történt, amikor a Lengyel Unió mintegy száz tagja a Minszkhez közeli Ivjanyecben támogatásáról biztosítsa Tereza Sobalt, a szervezet helyi vezetőjét, akit a fehérorosz hatóságok illegitimnek tekintenek. Az őrizetbe vételek azután történtek, hogy az aktivisták és a kivezényelt rendőrök egymásnak estek. Miután Kaczynski az Európai Unió szolidaritását kérte nemzettársai ügyében, Jerzy Buzek, az Európai Parlament lengyel elnöke a hatósági fellépést támadásnak nevezte a fehérorosz társadalom „demokratikus része, a polgári szabadságjogok és a független intézmények ellen”. Varsó konzultációra hazarendelte minszki nagykövetét, Radoslaw Sikorski külügyminiszter pedig közölte fehérorosz kollégájával, Szjarhej Martinauttal, hogy hazája kész elmenni akár a fehérorosz–lengyel, illetve az EU–fehérorosz kapcsolatok befagyasztásáig.
A tízmilliós lélekszámú Fehéroroszországban négyszázezer lengyel él. Litvániában 256 ezren (a lakosság 7 százaléka), Ukrajnában pedig 144 ezren (0,3 százalék) vallják magukat lengyelnek.