Athéni hatás a hazai benzinben

A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.
2010. évi rendes közgyűlésének határozatai

– A közgyűlés ügyrendi határozatokat hozott: megválasztotta a levezető elnököt, megválasztotta a szavazatszámlálót, a jegyzőkönyv-hitelesítőket, valamint elfogadta a közgyűlés napirendjét. (1-5/2010.)
– A közgyűlés az igazgatóság és a felügyelőbizottság jelentését, valamint a Takarékbank Zrt. 2009. évi gazdálkodásáról szóló éves beszámolót, illetve a könyvvizsgálói jelentést együtt jóváhagyta. A Társaság mérlegfőösszegét 379 milliárd 517 millió forintban, adózás előtti eredményét 1 milliárd 738 millió forintban, adózott eredményét 1 milliárd 479 millió forintban állapította meg. Az adózott eredmény 10%-a, azaz 148 millió forint általános tartalékba, továbbá 279 millió forint eredménytartalékba kerül. A fennmaradó 1 milliárd 52 millió 29 ezer 265 forint a társaság részvényeseinek – részvényeik arányában – osztalékként kerül kifizetésre. Az egy részvényre jutó osztalék összege 889 forint, azaz a részvény névértékének 44,45%-a. A Társaság az osztalékot azt követően fizeti ki, hogy a részvényesek részvényeiket a Társaságnál letétbe helyezték, továbbá az osztalék beszedésére és az azzal összefüggő tevékenységek elvégzésére megbízást adtak a Társaságnak megjelölve azt a számlaszámot, amelyre az osztalék átutalását kérik. A Társaság konszolidált mérlegfőösszegét 380 milliárd 730 millió forintban, a konszolidációs kör számított mérleg szerint eredményét 298 millió forintban állapította meg. A 2009. üzleti évre a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 30. § (5) bekezdésében rögzített felmentvényt megadta. A Közgyűlés a felmentvény megadásával igazolta, hogy az Igazgatóság tagjai az értékelt időszakban munkájukat a Társaság érdekeinek elsődlegességét szem előtt tartva végezték. A felmentvény hatálytalanná válik, ha utólag a bíróság jogerősen megállapítja, hogy a felmentvény megadására alapul szolgáló információk valótlanok vagy hiányosak voltak. (6/1-7/2010.)
– A közgyűlés a Takarékbank Zrt. 2010. évi üzletpolitikáját és üzleti tervét elfogadta. A közgyűlés egyben felhatalmazta az Igazgatóságot, hogy az üzletpolitikát és az üzleti tervet az év közben bekövetkezett változásoknak megfelelően – a felügyelőbizottság előzetes jóváhagyásával – szükség szerint módosítsa. (7/2010.)
– A közgyűlés a Takarékbank Zrt. 4 éves stratégiai tervét elfogadta. (8/2010)
– A közgyűlés a Takarékbank Zrt. nyomdai úton előállított részvényei dematerializált részvényekké történő átalakítását, és ezzel összefüggésben a Társaság Alapszabályának módosítását az előterjesztésben foglaltak szerint elfogadta. (9/2010.)
– A közgyűlés a Társaság új alapszabályát, az igazgatóság és a felügyelőbizottság ügyrendjét az előterjesz-tésben foglaltaknak megfelelően elfogadta. (10-12/2010.)
– A közgyűlés Brezina Szabolcsot, dr. Forrai Istvánt, Szabó Leventét a Társaság igazgatósága tagjává, Thomas Bümsent a Társaság igazgatósága tagjává, ezen belül az igazgatóság elnökhelyettesének, Csicsáky Pétert, az igazgatóság tagjának, ezen belül az igazgatóság elnökének – aki egyben a Társaság vezérigazgatója – megválasztotta. A megválasztott új igazgatósági tagok megbízatása a 2014. naptári év éves rendes közgyűlésének napjáig, de legfeljebb 2014. május 31-ig tart. (13-17/2010.)
– A közgyűlés Bede Józsefet, Éliás Csabát, Hans-Theo Macke-t, dr. Hunya Miklóst, Klaus Bollmannt, Kriston Nándort, Kultné Mátyás Ritát, Reinhard Freese-t és Unger Györgyöt a Társaság felügyelőbizottsága tagjává megválasztotta, a közgyűlés napjától számított negyedik naptári év éves rendes közgyűlésének napjáig, de legfeljebb 2014. május 31-ig. (18-27/2010.)
– A közgyűlés a Takarékbank Zrt. könyvvizsgáló cégének a 2010. esztendőre az Ernst & Young könyvszak-értő céget, vezető könyvvizsgálónak Virágh Gabriellát (audit partner) választotta meg. A közgyűlés az Ernst & Young Kft. 2010. évi könyvvizsgálatra vonatkozó díját a magyar szabályok szerinti banki és konszolidált, illetve a nemzetközi szabványok szerinti konszolidált beszámolót illetően évi 20 millió 800 ezer forint +áfa összegben állapította meg. (28/2010.)
– A közgyűlés a Társaság közgyűlése 2008/14/2. számú határozatának 8. pontjában meghatározott „3 havi BUBOR + 1-1,5% kamatfelár [igazgatóság döntéstől függően]” kamatmértéket „3 havi BUBOR + legalább 1,5% kamatfelár [igazgatóság döntéstől függően]” kamatmértékre módosítja. A közgyűlés 2008/14/2. számú határozatának jelen módosítással nem érintett pontjai változatlan tartalommal és formában maradnak hatályban. (29/2010.)

Újabb csúcsra emelkedik az üzemanyagok ára. A gázolaj nyolc, a benzin négy forinttal drágul szerdán, így az előbbiért átlagosan literenként 340, az utóbbiért 320 forintot kell majd fizetni. A drágulásban szerepet játszik, hogy a görög válság miatt a forint árfolyama gyengült a dollárral szemben, de az üzemanyagok árképzése ennél némileg bonyolultabb – igaz, nem áttekinthetetlen folyamat.
Sokan és sokszor vádolták már a Molt azzal, hogy visszaél monopolhelyzetével az üzemanyagpiacon, ez azonban nincs így. Való igaz, hogy az olajtársaság két nagy (a százhalombattai és a pozsonyi) és egy kisebb (a mantovai) finomító százszázalékos tulajdonosa, és többségi tulajdonában van a horvát INA sisaki és rijekai lepárlóüzeme is, piaci előnyét mégsem mondhatjuk nyomasztónak. Az üzemanyagokat ugyanis ezer kilométeres távolságig megéri szállítani, egy ekkora sugarú körben pedig számtalan finomító kínálna alternatív beszerzési lehetőséget a piacra betörni szándékozóknak. Valódi bombaüzletre azonban csak akkor jelentene ez reális lehetőséget, ha a Mol úgymond „elszállna” az árakkal.
Hogy egy adott héten éppen hány forintban állapítja meg a Mol az üzemanyagok nagykereskedelmi árát, az két dologtól függ. Az egyik, mint már írtuk, a forint árfolyama, a másik a benzin és a gázolaj tőzsdei jegyzésárának alakulása a mediterrán térség börzéinek átlaga alapján. A társaság mindig hétfőn dönt a szerdán esedékes árváltozásról, és ez előző hét hétfőjéhez képest vizsgálja az adatokat. Így kijön egy átlagár és egy átlagos forintárfolyam, amit öszszevetnek az egy héttel korábbi időszak átlagával. Ez alapján döntik végül el, hogy változtassanak-e az üzemanyagok árán, vagy sem.
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a múlt hét és e hét hétfője között a forint igencsak hektikus árfolyammozgást produkált a dollárhoz képest. Volt olyan nap, amikor 197, de volt olyan is, amikor 207 forintot kértek egy zöldhasúért a bankközi devizapiacon. Átlagban 201,32 forintos árfolyammal számolhatunk, ez 2,1 százalékkal gyengébb az április 19-től április 26-ig tartó időszak átlagánál. Mindeközben az üzemanyagok dollárban mért jegyzésára emelkedett. Ez az emelkedés forintban a Portfolio.hu szakportál számításai szerint a gázolaj esetében 3,3, a benzinében 2,5 százalékot tesz ki. Ha azonban a legutóbbi árváltozást hozó döntés napjához, vagyis április 2-hoz viszonyítunk, a drágulás már 6,6, illetve 2,6 százalékos. Sok mindentől függ tehát, hogy a nyári hónapokban tovább emelkedik-e a benzin ára. Szakértők inkább a gázolaj drágulására tippelnek, de a nyári turizmus kiváltotta kereslet hatására nem elképzelhetetlen a literenkénti 350 forintos átlagos benzinár sem.