Nem sokat ér a civil szervezetektől érkező hasznos ötlet, ha a döntéshozók úgy alkotnak róla jogszabályt, hogy az eredeti elképzelés lényegét kihagyják a paragrafusokból. Félő, hogy ez a kijelentés ezúttal a közbeszerzések területén alkotott legújabb passzusokra, az úgynevezett átláthatósági biztosokról szóló kormányrendeletre is igaz lesz. A biztosok azt a feladatot kapják majd, hogy a nagy értékű közbeszerzések minden fontos történéséről értesítsék a társadalmat, így téve a köz számára is átláthatóvá a komoly közpénzeket felemésztő vásárlásokat.
Csakhogy a kormányrendeletben foglaltak teljességgel eltérnek attól, amit a területen tevékenykedő szakemberek javasoltak. Korábban a Transparency International (TI) magyarországi munkatársai vetették fel az átláthatósági biztos bevezetésének gondolatát. A korrupcióellenes szervezet eredeti elképzelése arról szólt: a közbeszerzéseket hathatós társadalmi ellenőrzés alá kell vonni, mégpedig úgy, hogy a sok közpénzt felemésztő eljárásokat a közigazgatáshoz semmilyen módon nem kapcsolódó civil szakértők felügyelnék. Alexa Noémi, a TI hazai szervezetének vezetője kérdésünkre példával szemléltette, mire is gondoltak. Ha egy kórház orvosi eszközöket vásárol, akkor felkérhetne egy, az adott szakterületen jártas orvost, aki az eljárás minden lépését körültekintően megvizsgálná. Elsősorban azt, hogy a piacon fellelhető legjobb minőségű műszereket vásárolta-e meg a kórház, s nem fizetett-e a berendezésekért a kelleténél többet. Az átláthatósági biztosoknak tehát – a TI szerint – nem közbeszerzési ismeretekkel kellene rendelkezniük. Éppen ellenkezőleg: annak lenne értelme, ha egy bizonyos területen jártas személyeket kérnének fel a közbeszerzések ellenőrzésére, méghozzá olyanokat, akiket a közösség, a szakma megbecsül.
Ehhez képest az április 13-án megjelent kormányrendelet úgy szól: csak az lehet átláthatósági biztos, aki jogi, közgazdasági vagy mérnöki felsőfokú képesítéssel bír, és legalább három évet dolgozott ilyen munkakörben. Mindez még nem elég, a jövő év elejétől írásbeli és szóbeli vizsgát kell tenniük azoknak, akik átláthatósági biztossá szeretnének válni. A Transparency Internationalnél úgy vélik, a feltételek előírásával kútba esett az ötlet lényege: nem a civil szféra ellenőrzi majd a közbeszerzéseket, hanem a jórészt az államigazgatáshoz köthető bürokraták. Vagyis a döntéshozók ahelyett, hogy a közcélú beszerzések valódi társadalmi felügyeletét tették volna lehetővé, inkább újabb adminisztratív paragrafusokkal szaporították az egyébként is kusza szabályokat.
– A kormány XIX. századi módszerrel kívánja csökkenteni a közérdekű vásárlások körüli viszszásságokat – ezt már Tátrai Tünde közbeszerzési szakértő mondta kérdésünkre. A Corvinus egyetem adjunktusa felelevenítette, az ipari forradalom idején úgy gondolták, ha minden munkás mellé minőségellenőrt állítanak, akkor az alkalmazottak jobban dolgoznak majd. A kabinet most pontosan így járt el: minden nagyobb közbeszerzés mellé egy újabb, még véletlenül sem a civil szférából érkező szakértőt rendelt ki. Tátrai Tünde szerint ez a megoldás a lehető legdrágább, vagyis az átláthatósági biztosok tovább növelik az egyébként sem olcsó eljárások költségeit. Az adjunktus emellett úgy látja, a lényegről nem esik szó. Szerinte azt kellene feltárni, hogy melyek azok a szolgáltatók, amelyek a közbeszerzést kikerülve vásárolnak. Aprólékosan kellene ellenőrizni azt is, hogy a közbeszerzéseken az intézmények mit vesznek és mennyiért. Tátrai Tünde szerint az internet világában nem biztosokat kellene állítani az eljárások mellé, hanem elektronikus adatbázisok létrehozásával hatékony ellenőrzési rendszert lenne célszerű kialakítani.
Egyelőre talányos, hoz-e bármilyen érdemi eredményt az átláthatósági biztosok fellépése, és visszaszorul-e a hazai közbeszerzésekben rendkívüli módon elharapódzó korrupció. Évente nagyjából 1600-1800 milliárd forint közpénzt költünk el ezekben az eljárásokban, s egyes becslések szerint ebből az összegből 150-200 milliárd biztosan visszakerül kenőpénz formájában a döntéshozókhoz. Emellett a közkasszából több tíz milliárd megy el olyan megrendelések kifizetésére, amikre semmi szükség nem volt.
origo.hu
Életet menthet a dugóban ez a trükk
