Civilek a gazdákért

Megkönnyíti a helyi élelmiszerek piacra jutását a ma hatályba lépő kistermelői rendelet, amelynek rendelkezései miatt fellendülhet a vidéki gazdaság – hívta fel a figyelmet tegnapi közleményében a Védegylet Egyesület. A piacra jutást elősegítő rendelkezés a kis- és közepes méretű gazdaságokat csak részben húzza ki a bajból.

Dénes Zoltán
2010. 05. 24. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem valószínű, hogy akadt olyan polgár Magyarországon, aki megértette volna, hogy hazánk uniós csatlakozása után a kormányzat miért alkotott sorban olyan jogszabályokat, amelyek szép lassan ellehetetlenítették a kistermelői értékesítés lehetőségét, vagyis a kis- és közepes méretű gazdaságok piacra jutási esélyeit. Ezen a helyzeten kívánt változtatni a Védegylet, illetve a Szövetség az Élő Tiszáért, amelynek összefogása nyomán sikerült átverni az agrártárcán az úgynevezett kistermelői rendelet módosítását.
A Védegylet tegnapi közleményében kiemelte: az új rendelet példátlan civil siker, hiszen 53 szervezet egy évi munkájának eredményeképp jöhetett lére. Az új jogszabály szerint az alap- és feldolgozott termékek is jóval nagyobb számban lesznek elérhetők a magyar fogyasztók számára nemcsak a boltokban, hanem az éttermekben is.
A miniszteri rendelet módosításához az agrártárca is hozzájárult saját ötleteivel. Például a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kezdeményezésére a kistermelők körébe bekerültek a strucc- és emutenyésztők, illetve termékfeldolgozók is, valamint mostantól a méz mellett méhészeti termékeket is értékesíthet a kistermelő. További jelentős változás, hogy egy családban elég lesz egy kistermelőt regisztrálni, valamint a részfeldolgoztatást a kistermelő bárhol elvégeztetheti a nyomon követhetőség figyelembevételével.
Gondnak nevezte ugyanakkor az egyesület azt, hogy a rendeletben új fogalomként megjelenő kistermelői vendégasztal az ősszel megszüntetett falusi vendégasztalt pótolja majd. A Védegylet aláhúzta: a két fogalom nem szinonimája egymásnak, így jogi problémák adódnak a vendégasztal új elnevezéséből. A vendégasztal-szolgáltatás hagyományos környezetben, hagyományos technológiával, tájjellegű ételreceptek alapján az adott gazdaságban megtermelt nyersanyagokból elkészült ételek családias környezetben történő bemutatása és értékesítése. Ezt azonban egyelőre akadályozza a tény, hogy a falusi szállásadók nem rendelkeznek kistermelői státussal, és nem is tudják magukat kistermelőként nyilvántartásba vetetni.
– A rendelet elkészítésében részt vevő civilek kérni fogják az új kormányt a falusi vendégasztal és a falusi turisztikai szolgáltatás korábbi szabályozásának visszaállítására – mondta Simonyi Borbála, a Védegylet agrárprogramjának vezetője. Véleménye szerint a mostani rendeletmódosítással korántsem ért véget a munka, hiszen a kistermelők elé továbbra is számtalan akadályt gördítenek a meglévő törvények. Így például módosításra szorul a piaci rendtartásról szóló és az adószabályokat taglaló törvény is. A piacok létrehozásáról és azokon való megjelenési lehetőséget is könnyítenék új szabályozási kategóriák bevezetésével, például a termelői vagy falunapi vásárok bevezetésével.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.