Nem valószínű, hogy akadt olyan polgár Magyarországon, aki megértette volna, hogy hazánk uniós csatlakozása után a kormányzat miért alkotott sorban olyan jogszabályokat, amelyek szép lassan ellehetetlenítették a kistermelői értékesítés lehetőségét, vagyis a kis- és közepes méretű gazdaságok piacra jutási esélyeit. Ezen a helyzeten kívánt változtatni a Védegylet, illetve a Szövetség az Élő Tiszáért, amelynek összefogása nyomán sikerült átverni az agrártárcán az úgynevezett kistermelői rendelet módosítását.
A Védegylet tegnapi közleményében kiemelte: az új rendelet példátlan civil siker, hiszen 53 szervezet egy évi munkájának eredményeképp jöhetett lére. Az új jogszabály szerint az alap- és feldolgozott termékek is jóval nagyobb számban lesznek elérhetők a magyar fogyasztók számára nemcsak a boltokban, hanem az éttermekben is.
A miniszteri rendelet módosításához az agrártárca is hozzájárult saját ötleteivel. Például a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kezdeményezésére a kistermelők körébe bekerültek a strucc- és emutenyésztők, illetve termékfeldolgozók is, valamint mostantól a méz mellett méhészeti termékeket is értékesíthet a kistermelő. További jelentős változás, hogy egy családban elég lesz egy kistermelőt regisztrálni, valamint a részfeldolgoztatást a kistermelő bárhol elvégeztetheti a nyomon követhetőség figyelembevételével.
Gondnak nevezte ugyanakkor az egyesület azt, hogy a rendeletben új fogalomként megjelenő kistermelői vendégasztal az ősszel megszüntetett falusi vendégasztalt pótolja majd. A Védegylet aláhúzta: a két fogalom nem szinonimája egymásnak, így jogi problémák adódnak a vendégasztal új elnevezéséből. A vendégasztal-szolgáltatás hagyományos környezetben, hagyományos technológiával, tájjellegű ételreceptek alapján az adott gazdaságban megtermelt nyersanyagokból elkészült ételek családias környezetben történő bemutatása és értékesítése. Ezt azonban egyelőre akadályozza a tény, hogy a falusi szállásadók nem rendelkeznek kistermelői státussal, és nem is tudják magukat kistermelőként nyilvántartásba vetetni.
– A rendelet elkészítésében részt vevő civilek kérni fogják az új kormányt a falusi vendégasztal és a falusi turisztikai szolgáltatás korábbi szabályozásának visszaállítására – mondta Simonyi Borbála, a Védegylet agrárprogramjának vezetője. Véleménye szerint a mostani rendeletmódosítással korántsem ért véget a munka, hiszen a kistermelők elé továbbra is számtalan akadályt gördítenek a meglévő törvények. Így például módosításra szorul a piaci rendtartásról szóló és az adószabályokat taglaló törvény is. A piacok létrehozásáról és azokon való megjelenési lehetőséget is könnyítenék új szabályozási kategóriák bevezetésével, például a termelői vagy falunapi vásárok bevezetésével.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség