Szívelégtelenség miatt 89 éves korában tegnap egy barcelonai klinikán elhunyt Juan Antonio Samaranch. 1980 és 2001 között ő volt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke. Feszült politikai és ingatag gazdasági helyzet övezte az ötkarikás játékokat, amikor elfoglalta hivatalát: az 1980-as moszkvai versenyeket a Szovjetunió afganisztáni offenzívája miatt a nyugati világ nagy része bojkottálta, a szocialista tömb – jugoszláv és román kivétellel – 1984-ben Los Angelesből maradt távol. Fennállt a veszélye, hogy a huszadik század talán egyetlen világméretű közös élménye parciális érdekek martalékává válik, de Samaranch munkába állt.
Autokrata és alkotó személyisége egyszerre tette alkalmassá arra, hogy a válságból ne csak kiutat találjon, hanem azon végig is vigye az olimpiai mozgalmat. Szöul és 1988 még csak reményt adott, Barcelona (az elnök szülővárosa) és 1992 már bizonyosságot. Atlanta 1996-ban ugyan döccenőt jelentett – a rendezés hiányosságai mellett az a puszta tény is, hogy a centenáriumi játékokat Athén elől elorozhatta az üzlet és a kommunikáció –, de 2000-ben Sydneyben minden látogató úgy érezhette magát, mint a Földnél jóval fejlettebb, Olimpia nevű bolygón. Samaranch 2001-ben annak tudatában adhatta át az elnöki tisztet, hogy befejezte a művét: a NOB pénzügyeit és presztízsét is megerősítette, az olimpia a harmadik évezredben a világ legjelentősebb, legnagyobb érdeklődésre számot tartó eseménye lett.
A közgazdászból és diplomatából – Spanyolország moszkvai és ulánbátori nagykövete volt – lett sportdiplomata vissza igazán soha nem vonult. A NOB-ban megtartotta örökös tiszteletbeli elnöki titulusát, jellemzően meghatározó szerepet játszott utódja, Jacques Rogge megválasztásában is.
Kritikusai leginkább azt rótták fel neki, hogy a NOB nem fejlődött együtt az olimpiával, egyre öregesebb, nehézkesebb, tekintélyelvű testületté vált, ő pedig nem küzdött a megfelelő elhivatottsággal és hatékonysággal a korrupció és a dopping ellen. Ha azonban talán épp e percekben valahol mérlegre teszik Juan Antonio Samaranch erényeit és fogyatékosságait, cselekedeteit és mulasztásait, nem kell aggódnia az összkép miatt.

Tiszta vizet öntünk a pohárba – ennyibe kerül egy lángos a Balatonnál