Fojtogatja a cégeket a „Biztos kéz”

Beigazolódni látszanak a „Biztos kéz” intézménnyel kapcsolatos szakmai félelmek, miszerint éppen az új intézménynek köszönhetően állhatnak le beruházások. A Veszprémi Érseki Turisztikai Központ kialakítása 85 százalékban uniós forrásból valósulna meg, ám az építtetői fedezetkezelő vállalhatatlan garanciái, valamint az intézmények közötti elszámolási rend hiánya abszurd helyzetet eredményezett.

Fél év sem kellett ahhoz, hogy a szakma által már az előkészítés stádiumában komoly kritikákkal illetett építtetői fedezetkezelő intézmény beruházásokat bénítson meg. A „Biztos kéz” néven ismertté vált rendszer lényege, hogy még az adott projekt megkezdése előtt egy számlán letétbe kell helyeznie a megbízónak egy összeget, amit a vállalkozók a munka igazolt elvégzése után kapnak meg. A kormányzati elképzelések szerint a fedezetkezelővel elejét lehetett volna venni az építőipari ágazatot mélyen sújtó lánctartozásnak, ám a rendszer olyannyira bonyolult és sok esetben indokolatlan garanciákat követel, amely első látásra is teljesíthetetlennek tűnt az építőipari szakma számára.
A fedezetkezelő közreműködése a január elseje után megindított közbeszerzési építési beruházásoknál kötelező, így az ezeknél szokásos, átlagosan negyedéves átfutási időt figyelembe véve most lenne esedékes az első olyan kivitelezői szerződések megkötése, amelyekre már az új szabályozás vonatkozik. Ehelyett azonban csak az látszik világosan, hogy a rendelet megalkotói nem szenteltek kellő figyelmet az európai uniós támogatással megvalósuló projekteknél szükséges eljárásrendnek és elszámolási szabályzatnak – hangsúlyozta lapunk megkeresésére az Inventio Consulting Kft. pályázati szakértő társaság ügyvezető igazgatója. Szijjártó Orsolya szerint a jogszabály ugyan rendelkezik arról, hogy ezeknél a beruházásoknál a támogatás folyósításában közreműködő szervezetet – általában a regionális fejlesztési ügynökségeket, a Közép-Dunántúl régióban pedig a Váti Kht.-t – kell bevonni az összeg átutalásába, ám a fedezetkezelést ellátó Magyar Államkincstár és a szervezetek között máig nincs hivatalos együttműködés, vagyis nem világos, hogy az uniós források hogyan jutnak el a kedvezményezetthez. A cégvezető állatorvosi lóként a Veszprémi Érseki Turisztikai Központ kialakítását említette, ahol a márciusban lezárult közbeszerzési eljárás után a kivitelezővel való szerződéskötés máig tartó késleltetést eredményezett a fedezetkezelői szabályozás tisztázatlan kérdései miatt, magyarán, a jogszabály okozta káosz miatt nem indulhatott meg a munka.
A kérdésben rendelkezésre álló államkincstári tájékoztató ráadásul számos ponton ellentmond az EU-s elszámolási rendnek. Ezek közül a legfőbb problémát az jelenti, hogy amennyiben a támogatás összege a számlafizetési határidőt megelőző ötödik munkanapig nem érkezik meg a fedezetkezelői számlára, akkor azt az építtetőnek meg kell előlegeznie. Ennek ellentmond, hogy az EU-s elszámolási rendben ilyen megkötésről szó sincs. A jogszabály szerint tehát a kedvezményezettnek mindössze néhány nap áll rendelkezésére a támogatási összeg lehívására, amit a számos adminisztratív előírás és a szükséges igazolások megszerzése lényegében lehetetlenné tesz – fogalmazott Szijjártó Orsolya, hozzátéve: a veszprémi beruházásnál a támogatás aránya 85 százalékos, közel 750 millió forint. A szakember utalt az uniós támogatásoknál szokásos eljárási rendre, amely szerint a kedvezményezett az önrészt röviddel a számla kézhezvétele után igazolhatóan kifizeti, majd a közvetítő szervezet harminc napon belül utalja a támogatási összeget is, tehát nincs szükség semmilyen előfinanszírozásra.