Határát keresi a NATO

Májusra állítólag végleges formába öntik a NATO új stratégiai koncepcióját, amely elfogadásával az ősszel válik a szövetség jövőjének irányt szabó hivatalos dokumentummá. Egyelőre nem világos, hogy a kidolgozást hogyan befolyásolta az immár két évtizedes vita arról, hogy meddig tartson a szövetség hatásköre. 

A NATO legfontosabb, afganisztáni missziójának aktuális problémája, hogy záros határidőn belül önálló tevékenységre tegyék képessé a kabuli kormányerőket. Anders Fogh Rasmussen főtitkár sürgősen 450 kiképzőt akar a közép-ázsiai országba küldeni, hogy felgyorsíthassák a különböző fegyvernemi képzéseket. Ennek érdekében az elmúlt hetekben több telefonbeszélgetést folytatott a tagállamok védelmi minisztereivel, ami átszabhatja azok – köztük Magyarország – korábban bejelentett csapaterősítési terveit.
Tallinnban – legalábbis nem hivatalosan – döntés születhet arról is, hogy az elmúlt másfél évtizedben a szövetséges erők által pacifikált Bosznia-Hercegovina beléphessen a NATO előszobájába, az úgynevezett tagsági akcióterv programba (MAP).
A legnagyobb figyelem mindazonáltal a kidolgozás alatt álló új stratégiai koncepcióra irányul, hátha Tallinnban kiszivárognak részletek, jelezve, hogy a munkával megbízott – Madeleine Albright volt amerikai külügyminiszter vezette – „öregek tanácsa” milyen megoldásokra hajlik. Ez annál is fontosabb lenne, mert máig tartja magát az a nézet, hogy három fő alternatíva közül választhat a szövetség egyes tagállamok érdekeinek engedve. Az egyik a globális szervezetté válás, amely alapvetően amerikai érdek; a másik a földrajzilag az európai–atlanti térre korlátozódó kollektív védelmi jelleg újraerősítése; végül pedig az orosz fenyegetés elméletével végleg leszámoló, Moszkvával őszinte partneri együttműködést vizionáló elképzelés. Az új irány alighanem választ ad arra a kérdésre, hogy mi lesz az európai tagállamokban tárolt mintegy kétszáz amerikai harcászati atomfegyverrel, és az európai rakétavédelem kérdésére születik-e szövetségi szintű megoldás, vagy a bilaterális szerződéseken nyugvó, de amerikai rendszernek nem lesz alternatívája.
A sokak által paranoiásnak tartott orosz fegnyegetettségfelfogásra is minden bizonnyal nagy hatással lesz Albrighték előterjesztése. Az ugyanakkor, hogy a NATO–Oroszország Tanács keddi ülésén ismertették a NATO fellépésében továbbra is kockázatokat látó új orosz katonai doktrínát, azt mutatja, hogy Moszkva sem hisz még az őszinte partnerség ígéretében.