Kastély az átszakadt gát mellett

Gyakorta megemlítik a helyi kastélyt az edelényi vészhelyzetről szóló árvízi tudósításokban, hiszen közelében szakadt át a gát. Kell-e aggódnunk az épületért? A már az 1300-as években mezővárosi rangú település, Edelény országos jelentőségű műemléke a L’Huillier–Coburg kastély. A Bódva szigetén a középkorban palánkvár védte a Kassára vivő kereskedelmi utat, ennek helyén épült a török és kuruc háborúk elmúltával az emeletes, manzárdtetős palota báró Franz Johann L’Huillier egri várkapitány számára. Tervezőjének Giovanni Battista Carlonét, az egri püspökség építkezéseinek vezetőjét tartják, a főúri kastély 1716 és 1730 között készült el. U alakú, szimmetrikus alaprajzú épület, két sarkán hengeres, barokk hagymakupolás tornyokkal. A vele szemközt álló földszintes épületszárny eredetileg istálló, kocsiszín és más uradalmi szükségletek számára, valamint a személyzet lakásául szolgált. A XVIII. században több gazdája is volt, majd egy időre a kincstárra szállt a kastély tulajdonjoga. 1820-ban Koháry Mária Antónia hercegnő férje, a Szász–Coburg–Gotha fejedelmi családból származó Ferdinánd György herceg vette meg (akinek egyik fia II. Ferdinándként Portugália királya, unokája I. Ferdinánd néven bolgár cár lett, ükunokája, Szimeon Szakszkoburggotszki 2001–2005 között Bulgária miniszterelnöke volt).
A XIX. században több ízben, végül 1910-ben átalakításokat végeztek az épületen, de külsejének ünnepélyes barokk stílusa nem szenvedett kárt. Az első világháború után állami tulajdonba került edelényi kastélyt 1928-tól az Igazságügyi Minisztérium gondozta és használta reprezentatív célokra, 1945 után szükséglakásként, öregotthonként, tsz-üzemként, de még járási ügyészségként is hasznosították. A műemléki hatóság 1969-ben védelem alá helyezte a vészesen tönkrement kastélyt, de még húsz évig kellett várni a renoválására. 1983-ban Baróti Szabolcs drámai riportban számolt be az épület és a park állapotáról, a felújítás 1989-ben történt meg.
Állagát régóta veszélyezteti a Bódva közelsége, az utóbbi évtizedekben egyre emelkedő áradási szintek és a magas talajvíz. 1965-ben egy két kilométeres holtág levágásával igyekeztek javítani a helyzeten, ám – amint a kastélysziget mostani víz alá kerülése is mutatja – a gond nem oldódott meg. Magyarország egyik legszebb, legértékesebb barokk műemléke évről évre vészhelyzetben van.