Kencefice

Legyen gazdag vagy szegény a família, a családi viták eldurvulnak, ha pénzügyekről szólnak. A rengeteg pénz még inkább elveszi sokak tisztánlátását. Franciaország legnagyobb örökségéről van szó: az annak idején egyetlen örökös anyától most egyetlen örökös lánya vár mérhetetlen összegre. Valóságos európai Dallas-történet.

Samponkirály
Az 1920-as évek végére már olyan jól ment Eugčne Schueller vállalkozása, hogy Rolls-Royce-szal járt. A cég, amelynek nevét kezdetben – egy híres fodrásznő után – franciásan Auréale-nak írták, a világpiacra kilépve változtatta meg elnevezését a jól ismert Oréalra.
Akkoriban még korántsem volt elterjedt a mindennapi tisztálkodás, mint napjainkban. A teljes test lemosdatására jó, ha hetente, hajmosásra pedig havonta egyszer került sor. Schueller a húszas években a Monsavon szappannal, a harmincas években a Dop hajsamponnal tarolt a piacon. Ezekkel a termékekkel nagyban hozzájárult a higiénia elterjedéséhez. 1944-et követően barátainak kellett tisztázniuk Schuellert a kollaboráció vádjai alól. A cég által kiadott, Az ön szépsége című lapnak 1945-ben főszerkesztője volt François Mitterrand, aki „a család örök barátja” maradt.
Ma több mint húsz világmárkát számlál a vállalatbirodalom, övé a Garnier, Vichy, The Body Shop, Maybelline, Helena Rubinstein, Lancome, valamint a kínai Jue-Saj. A cégalapító jól ráérzett egy évszázaddal ezelőtt a kor szavára: a szépségipar, mint a gyémánt, örök.

Gall földön a L’Oréal-vagyon körül forog minden. A világ egyik leggazdagabb nőjének, a 87 esztendős Liliane Bettencourt-nak az örökségéről. Ő az 1957-ben elhunyt, a L’Oréal céget megalapító Eugčne Schueller egyetlen lánya. A kozmetikai birodalom, amely 23 világmárkát birtokol, 130 országban van jelen, 70 ezer embernek ad munkát, és termékeivel mintegy egymilliárd emberhez jut el, jelenleg évi 17,5 milliárd eurónyi forgalmat bonyolít le. Schueller kémikus-feltaláló sem gondolta volna, hogy cége, amelyet 101 éve alapított egy hajfesték gyártására 800 frankból, a világ szépségiparának ilyen jelentős vállalata lesz.
A Franciaország egyik legjövedelmezőbb vállalkozásából származó anyagi javak egyetlen örököse – több mint 53 éve – Liliane Bettencourt, a kémikus egyetlen gyermeke. A részvényeiből, a vállalat részbeni értékesítéséből (majd harminc százalékban immár a svájci Nestlé tulajdona) neki járó összeg az évek során hatalmas vagyonná nőtt. Az ilyen ügyekben ugyancsak jártas Forbes amerikai magazin kimutatása szerint legalább húszmilliárd dollárra rúg az örökség. Ez Franciaország harmadik legnagyobb vagyona, Liliane Bettencourt az első nő, aki ilyen csillagászati összeggel rendelkezik, és alig akad párja a világon a gyengébbik nem képviselői közül.
Ám békés öregkori mindennapjait váratlanul felforgatta egy három éve kezdeményezett per, amelyet Françoise Bettencourt-Meyers, Liliane egyetlen lánya kezdeményezett, mégpedig François-Marie Banier író-fotográfus ellen azért, mert visszaélt édesanyja „gyenge akaratával”. A lány szerint a férfi „érzelmek nélküli szélhámos”, aki alaposan megkopasztotta milliárdos anyját.
A világfi fotós 23 éve tartó ismeretségük alatt – a vád szerint – majd egymilliárd euró értékű ajándékot kapott. Aki szellemileg sérült embert megkörnyékez, és attól adományokat fogad el, a francia törvény értelmében három év szabadságvesztéssel és jelentős összegű pénzbüntetéssel sújtható. Már csak az a kérdés, hogy Liliane Bettencourt szellemi képességeinek birtokában ajándékozta-e festmények tucatjait, életbiztosítások jövedelmét, jelentős készpénzt a ma 62 esztendős fotográfusnak.
A per folyamán a milliárdos nő ügyvédje benyújtott egy olyan pszichológiai véleményt, amely szerint ügyfele tökéletes szellemi állapotban van. Lánya azonban ezt nem fogadta el, mert nem a bíróság által kijelölt szakértőtől származik. Kérte a bíróságot, hogy három gyámsági ügyekben rendelkezni hivatott ideggyógyász vizsgálja meg anyját, aki – képviselőin keresztül – ezt határozottan elutasította. A bírósági per harmadik évében jár, az ügyvédek rengeteg fifikát vonultattak fel, hogy a végtelenségig elhúzzák a pert. Legutóbb például a milliárdos nő ügyvédje elfogultsággal vádolta meg a bírót. Talán a nyáron eljutunk odáig, hogy a valóban érdekes tanúk is megjelenjenek, és az igazmondás terhe alatt tegyék meg vallomásukat.
Ha az ügyvéd nem eszel ki újabb váratlan húzást, a következő tárgyaláson kell megszólalnia a fotósnak, François-Marie Banier-nak is. Ő előzetesen jelezte, hogy ha eljutnak idáig, nem tesz lakatot a szájára, és beszámol arról is, hogy kik környékezték meg – és nem is sikertelenül – Bettencourt asszonyt. Az előzetesen kiszivárgott értesülések szerint igen hosszú Banier listája, amelyen a francia művészeti élet jeles képviselői és neves politikusok is találhatók.
De ki is ez a világfi, aki rendkívül kedves, behízelgő modorával évtizedekig a művészvilág szereplői közt forgott? Salvador Dalíról, Louis Aragonról, Pierre Cardinről készített fotókat, és ezekből a kapcsolatokból vitán felüli, sőt talán több mint barátság lett. Általuk került be a felső tízezer köreibe. A sármos és még fiatal fotós tudta, hogy miként kell tenni a szépet a főleg idős és gazdag hölgyeknek. Jó társalgó, művelt és mesterien provokáló. Egy 1980-as évekre visszanyúló ügye is most került elő, amikor egy világhírű belsőépítész nőnél ért el „eredményeket”: „nem a megszokott módon” kapott egy házat.
„Hála neki, nem voltam bebörtönözve a megszokott köreimbe, amelybe vagyonom miatt kényszerültem” – nyilatkozta korábban Liliane a fotográfusról, amit a bíróságnak szintén értékelnie kell. Rengeteg nevet megszellőztetett a sajtó, akiknek viselői Banier szerint megpróbálták megkörnyékezni Bettencourt aszszonyt. „Az nevet igazán, aki a végén nevet” – mondta sejtelmesen a fotográfus egy korábbi interjújában a France Info rádióállomásnak nyilatkozva. Arra az ötezer levélre és feljegyzésre utalt, amelyeket hosszú barátságuk alatt váltottak a milliárdos nővel. Az elit jó része érintett: rendezők, akik filmjeikhez támogatásért fordultak Bettencourt asszonyhoz, színészek, akiknek készpénzre lett volna szükségük. Banier a Bettencourt-házban megismerkedett számos politikussal, akik szerinte a bíróság előtt is megerősítenék róla alkotott jó véleményüket.
Üzletemberek is megfordultak szép számban Liliane Bettencourt-nál. Ki erre, ki arra kért pénzt, mások tuti befektetésekkel szédítették. Sajnos vélhetően nincs feljegyzés arról, hogy kit szánt meg az idős asszony. Bernard Madoffnak azonban kétségtelenül bedőlt. Az amerikai tőzsdeguru, aki az Egyesült Államokban 150 éves börtönbüntetését tölti, rávette, hogy kamatoztassa nála pénzének egy részét. Miután Madoff lebukott piramisjátékával, a Bettencourt-házból nem szivárgott ki, hány milliárd dollár vált köddé. A francia sajtó sem tudott meg semmit, az azonban biztos, hogy a dúsgazdag nő hatalmas összeget vesztett hiszékenysége miatt.
A vád szerint az évek folyamán folyamatosan nőtt a François-Marie Banier-nak „ajándékba adott” javak száma és értéke. Míg a per kezdetén az örökösnő lányának a szakértői mintegy 500 millió euróra taksálták az elveszett vagyon összegét, ma – amikor a Bettencourt-ház szolgálói egyre többet árulnak el – az egymilliárdhoz közelít ez a summa. „Ha az úrhölgy jól szórakozik, a költségeket nem számolja” – idézték sokan a mondást.
Különösen a festmények ritkultak meg a házban: előfordult, hogy Liliane tízesével adományozta barátjának a képeket. Köztük Picassókat, Léger-eket, de megtörtént az is, hogy egymillió euróért vett Banier-nak Rimbaud-kéziratokat árverésen. Legjobban az életbiztosítások fájhattak a pert indító lánynak, ugyanis a Liliane Bettencourt halála esetén kifizetendő 253 millió eurós életbiztosítást a 87 éves mama átíratta kedvezményezettként Banier nevére. Volt még két, együttesen 100 millió eurót alig meghaladó értékű biztosítása is, ezeknek is ez lett a sorsuk. Ráadásul ez utóbbiak – szemben az előbbi biztosítással, amelynek összege csak Liliane halálával válik hozzáférhetővé – azonnal kiválthatók voltak, így Banier ezekhez a pénzekhez már hozzá is jutott. Megismerve a jótékonykodás örömét, a fotós a felvett összeg egy részéből két jó barátjának kötött nagy értékű biztosítást.
A Bettencourt-alapítvány támogatásával szervezték meg a fotográfus moszkvai és római tárlatát. A Gala nevű magazin egy teljes számot szentelt a művész fotóinak – állapította meg a Capital francia gazdasági napilap, csak azt nem fűzte hozzá, rossz az, aki rosszra gondol. Liliane-nal gondolkodtak egy Banier–Bettencourt alapítvány létrehozásán is, amely a kultúrát és az AIDS elleni harcot támogatta volna. Ez csak tervezet maradt, mert az asszony úgy érezte, elég teher neki a Bettencourt-alapítvány gondozása, amellyel főként az orvosi kutatásokat és az analfabetizmus elleni harcot pénzeli.
François-Marie Banier gondolt öregkorára is: fokozatosan felvásárolta a párizsi otthona melletti lakásokat, és végül hétmillió euróért 223 négyzetméteres, úszómedencés házat varázsolt magának. Vett egy vidéki üdülőt is: itt szintén évekig tartott a munka, de megérte, a majdnem 3500 négyzetméteres gyönyörű kert és a ház magáért beszél.
A per gyors lefolyását nyilván ezentúl is gátolja Georges Kiejman sztárügyvéd, aki Liliane Bettencourt érdekeit képviseli. (Egyébként ő volt François Mitterrand korábbi államfő és Nicolas Sarkozy jelenlegi elnök ügyvédje is, többszörös miniszter.) Célja egyértelmű: nem akarja, hogy vizsgálatok sorának vessék alá idős ügyfelét. A francia jogban járatosak szerint erre számtalan lehetősége van. Meg akarja kímélni Liliane-t attól, hogy bármi rosszat mondjanak róla. Még ha a bíróság megállapítaná is az öregkori elbutulás jeleit, akkor sem tudnák bizonyítani, hogy mikor kezdődött. Huszonhárom év igen hosszú idő.
Nagyobb baj, hogy a per kezdete óta Bettencourt asszony nem akarja látni a lányát, sőt még azokat a helyeket is elkerüli, ahol találkozhatnának. Ilyenek például a L’Oréal felügyelőbizottságának ülései, ahol a cégbirodalom ügyeiről döntenek. Mint lenni szokott, ha anyagi kérdés áll egy családi vita hátterében, szinte megoldhatatlanná válik a helyzet.
Françoise Bettencourt-Meyers lemondott mindenféle anyagi előnyről, amelyre szert tehetne a per eredményeképpen, de ez sem hatotta meg anyját. Megszűntek a két lányunoka látogatásai is nagymamájuknál. Milliárdok ide, milliárdok oda, hát nem ugyanaz a helyzet, mint bármely családban?!