Nagyjából háromszázezer embert fenyeget az a veszély, hogy nem tudja fizetni a devizahitelét. A Bankszövetség kimutatása szerint immár kilencvenezer lakáshiteles nem fizeti kölcsönét három hónapja vagy annál régebben. Matolcsy György, a Fidesz-kormány leendő nemzetgazdasági minisztere szerint számukra a devizahitelek forintkölcsönre váltása jelenthet megoldást. Az elképzelések szerint egy állami alap segítené a hitelek devizanemének megváltoztatását. A lapunknak nyilatkozó szakértők véleménye megoszlik arról, hogyan lehet megvalósítani, vagy meg lehet-e egyáltalán valósítani az átváltást.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a jelenlegi forintárfolyamon nem éri meg átváltani a hiteleket, ezért az árfolyam-különbözetet valakinek le kell nyelnie. A szakértő úgy látja, a bankokra nem lehet terhelni az átváltás költségeit, mert azok áthárítanák az ebből keletkező veszteségeiket az ügyfeleikre, a magyar gazdaság pedig jelenleg nem olyan stabil, hogy fel tudja vállalni ezt a terhet. Suppan szerint a megoldás kulcsát a gazdasági növekedés jelentheti, hiszen erős gazdasággal megengedhetnénk magunknak, hogy fokozatosan erősítsük a forintot, s így egyre kisebb terhet rakjunk a lakosság vállára.
Barabás Gyula, a Hitelszövetség elnöke szerint ugyanakkor elkerülhetetlen, hogy a bankok is kivegyék a részüket a devizahitelek átváltásából, emellett az államnak is bele kellene tennie a maga részét a költségekbe. Az elnök szerint igaz, hogy az átváltás pénzbe kerülne, de számos olyan kedvező hatást eredményezne, amelyek mérsékelnék a közkiadásokat. A törlesztőrészletek csökkenése például a belső kereslet erősödését eredményezné. A válság kezdete óta Barabás Gyula szerint 1200-1400 milliárd forintjukba került az embereknek, hogy megemelkedtek a törlesztőrészletek, vagyis a kölcsönök miatt ennyi pénz tűnt el a fogyasztásból. Ez elsősorban a kereskedelemmel foglalkozó és a szolgáltatóiparban tevékenykedő cégeket viselte meg. A szakember úgy véli, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a válság alatt hatvanmilliárd forint közüzemi tartozást halmozott fel a lakosság. Ennek egy részét az okozta, hogy az emberek inkább a megdrágult lakáshitelüket fizették, és nem a számláikat.
Barabás Gyula szerint az átváltás költségeit csökkentené az exporttal foglalkozó vállalkozások helyzetének javulása, ezen keresztül pedig új munkahelyek keletkezése is. Amennyiben a lakosság tartozásai hazai fizetőeszközben lennének, akkor még a háromszáz forintos euró sem jelentene problémát az embereknek, míg a magyar cégek versenyképessége jelentősen javulna.
A devizahitelek okozta társadalmi-gazdasági problémák azonnali kezelést igényelnek, ám a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint a tűzoltó intézkedések után haladéktalanul hozzá kell látni a gondok hosszabb távú orvoslásához: a családi csődvédelem, közkedvelt nevén a magáncsőd részleteinek kidolgozásához. Minderről a KDNP fővárosi frakcióvezetője beszélt lapunknak. Bagdy Gábor felelevenítette, hogy pártja már tavaly elkészített egy három elemből álló szabályrendszert, de az akkori kormány nem hallgatta meg javaslatukat. Most azonban lehetőség kínálkozik arra, hogy az elképzelést – a Fideszszel folytatott egyeztetések után – megvalósítsák.
A párt tervei szerint a magáncsőd három eljárási szakasza három különböző fórum előtt zajlana. Elsőként a tartozásait rendezni nem tudó adós a bíróságon jelenthetné be fizetésképtelenségét, s kérhetne csődvédelmet. A bíróság a közlést megvizsgálná, s – második lépcsőként – úgynevezett családbiztost nevezne ki az adóshoz. A szakembernek az lenne a feladata, hogy az érintettel közösen áttekintse a család pénzügyeit, vagyonát, jövedelmét, tartozásait. Az adatok pontos ismerete után a családbiztos vagyonmérleget készítene, s a családtagokkal egyeztetve többéves stratégiát dolgozna ki arra, miképpen lehetne helyreállítani a család anyagi helyzetét. – A szakember tanácsokat adna, ha kell, lelki támaszt nyújtana a bajba jutott családoknak – vázolta fel a családbiztos szerepét Bagdy Gábor. A politikus azonban leszögezte: az adósnak az eljárás teljes ideje alatt szorosan együtt kellene működnie a családbiztossal és a procedúra más résztvevőivel, a csődvédelem ugyanis csak ekkor illetné meg.
Már a családbiztos sok adós helyzetén segíthetne, ám ha valakinél mindez mégsem lenne elég, akkor az érintett a magáncsőd harmadik fórumához, a speciális állami pénzintézethez fordulhatna. E sajátos intézménytől azt kérhetnék a fizetésképtelen családok, hogy vegye meg ingatlanjukat. – Az állami pénzintézet piaci áron vásárolná meg az otthonokat – magyarázta Bagdy Gábor, hozzátéve: a családok nem kerülnének utcára, hiszen az állami intézmény azonnal bérbe adhatná a korábbi tulajdonosnak a lakást. Így voltaképpen bérlőként ugyanabban az ingatlanban maradhatna a család, a kapott vételárból pedig kiegyenlíthetné hitelét, rendezhetné életét. A KDNP politikusa szerint a megoldással az állam sem járna rosszul, hiszen a szakosított pénzintézet által megvásárolt ingatlanok a jelenleg igencsak gyér számú állami, önkormányzati bérlakásállományt bővítenék.
Bagdy Gábor szerint több év kellene ahhoz, hogy ez a rendszer a maga teljességében kialakuljon, működjön. Arra a kérdésünkre, hogy a KDNP magáncsődről szóló javaslatát mikor terjesztik a parlament elé, a politikus úgy fogalmazott: elsőként a halaszthatatlan intézkedéseket kell az új Országgyűlésnek meghoznia, ám ezt követően a témában azonnal egyeztetéseket kezdenek a Fidesszel.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
