Miközben az Országgyűlés az állami vezetői mulasztások, illetve az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatait megillető kártérítésekről szóló határozati javaslatot tárgyalta, a 2006 őszén történt rendőri brutalitások több áldozata is megjelent a Ház ülésén; MSZP-s politikust viszont alig lehetett látni az ülésteremben. A dokumentum nem csupán a rendőri brutalitások áldozatainak érdekében született, hanem az augusztus 20-i tragédia elszenvedőit is nevesíti. Az előterjesztés kulcsmondata így szól: „Az új Országgyűlés megkövet minden ártatlan áldozatot, és mint a Magyar Köztársaság legfőbb népképviseleti szerve, bocsánatot kér az ország mindazon polgárától, akit akár az állami vezetői mulasztások, akár a törvénytelen rendőri fellépés folytán alapjogi sérelem ért”. Az állam ezért vállalja, hogy bizonyos feltételek fennállása mellett kártérítést fizet az áldozatoknak.
A határozati javaslat kapcsán éles vita bontakozott ki a T. Házban, miután a Fidesz, a KDNP, a Jobbik és az LMP felszólalói is kiemelték: mind a tűzijáték tragikus következményeiért, mind a későbbi rendőri brutalitásokért közvetlen felelősség terheli az akkori kormányt, illetve kormánypártokat. Steiner Pál (MSZP) minderre válaszul „sajnálatos eseményekről” beszélt, és „őszinte sajnálatát” fejezte ki az áldozatoknak. A javaslatot azért támadta: „bár a szándék helyes”, mondta, a jogsértések elbírálása a bíróságok dolga. (Elbírálásról egyébként nem szól az előterjesztés – a szerk.) Steiner azt is kiemelte, hogy 2006. augusztus 20-án „nem a tűzijáték okozta a katasztrófát, hanem a szél”. Az októberi történések kapcsán pedig azt mondta, hogy „nem volt állami terror”.
Mindez nem aratott osztatlan tetszést a Házban. Schiffer András (LMP) egyetértett abban Steinerrel, hogy az események értékelésekor száműzni kell a politikai szempontokat, ennek ugyanakkor egyetlen módja van – fordult a szocialista frakció felé –, mégpedig az, hogy „a felelősök kérjenek bocsánatot”. Hozzátette: nem túlkapások történtek, hanem szervezett jogsértések. A politikus szerint az állami szervek augusztus 20-án nem tettek meg mindent a tragédia elkerülése érdekében, a felelős miniszter, Szilvásy György „ki tudja, hol volt”, a katasztrófavédelemért felelős államtitkár, Ujhelyi István az elsők között, még a vihar kitörését megelőzően hagyta el a helyszínt, a kormányfő pedig az eset után huszonnégy órán át hallgatott.
Balog Zoltán (Fidesz), a javaslat előterjesztője a vita során – rá nem jellemző módon – indulatos hangnemben jelentette ki: az MSZP-seknek addig nincs erkölcsi alapjuk a javaslathoz hozzászólni, ameddig „jogi okoskodások helyett” nem kérnek bocsánatot. Hozzátette: a demokrácia rendőrsége az állampolgárokat védi, a diktatúráé a hatalmat. – A jogállam elbukott 2006 őszén – emelte ki a politikus. Lázár János (Fidesz) felszólalásában úgy fogalmazott, az október 23-án szétvert békés tüntetésért az akkori fővárosi rendőrkapitánynak, Gergényi Péternek elsőként kell viselnie a felelősséget.

Kígyó miatt rettegtek Lentiben, futótűzként terjedt a hír