Hiába esik a magyar jegybanki alapkamat, hiába próbálták meg az előző kormány vezetői és a pénzintézetek népszerűsíteni a forinthiteleket, az eurókölcsönök trónja egyelőre megingathatatlan. Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója az Info Rádiónak elmondta: az idén még mindig a devizahitel uralja a lakáshitel-piacot, legfeljebb egy állami kamattámogatást tartalmazó hitelkonstrukció bevezetése javíthatna az arányon a forinthitelek javára. A jegybank márciusi adataiból egyébként az derül ki, hogy a lakosság egyre inkább a forinthitelek felé fordul, míg a megtakarításait elsősorban devizában helyezi el. Jelenleg az új kölcsönök körülbelül hatvan százalékát jegyzik devizában, míg egy évvel ezelőtt ez az arány a nyolcvan százalék körüli volt.
A kölcsönök törlesztőrészletei között egyelőre jelentős különbségek vannak. A Hitelinfo portál kalkulátora szerint egy húszéves futamidejű, ötmillió forintos lakásvásárlási hitel havi törlesztőrészlete forintalapon 44 220 forint, míg ugyanez a hitel euróban havonta
33 240 forintba kerül. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb számai szerint a lakáscélú és szabad felhasználású forint-jelzáloghitelek átlagos hitelköltség-mutatója februárról márciusra 11,9 százalékról 11,2 százalékra csökkent. Az euróban mért átlagos hitelköltség-mutató szintén mérséklődött, ami azt jelenti, hogy februárról márciusra 9,1 százalékról 8,9 százalékra esett.
Mindez nagyon jól hangzik, ám az árfolyamkockázatokra sem árt odafigyelni. Jelenleg a forint nagyon jó erőben van, míg a közös fizetőeszköz alatt megingott a talaj a Görögországból kiinduló pénzügyi járvány miatt. Ez azt jelenti, hogy ha az euró helyzete rendeződik, a forint kissé gyengülni kezd, az utóbbi napokban-hetekben érvényes árfolyamon felvett hitelek részletei pedig megemelkedhetnek.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
