Ötvenhét egyéni mandátum sorsa a tét

Az ország csaknem nyolcmillió választópolgára közül 2,5 millióan járulhatnak vasárnap az urnákhoz, hogy képviselőt válasszanak abban az 57 egyéni választókerületben (lásd táblázatunkat a 9. oldalon), ahol két héttel ezelőtt nem dőlt el a küzdelem. Az előzetes adatokat várhatóan este tíz óráig közzéteszik, a jogerős végeredményt május első felében állapítják meg. A köztársasági elnök ezt követően egy hónapon belül összehívja a parlament alakuló ülését, majd megbízást ad az új kormány létrehozására.

Várják az urnákat. Az egyéni választókerületek eredményeit a helyi szavazatszámláló bizottságok azt követően állapítják meg, hogy április 29-ig megérkeznek Magyarországra a külképviseleteken szombaton és vasárnap összegyűjtött szavazatok. A légi közlekedés bizonytalansága miatt később dől el, hogy a jövő csütörtökig befutnak-e az urnák az OVB-hez. Egyelőre 800-900 szavazat érkezésének időpontja bizonytalan. A választási eljárásról szóló törvény szerint a határidőre meg nem érkező szavazatokat az eredmény megállapításakor nem lehet figyelembe venni. Az urnát felbontatlanul kell tárolni, és – tartalmával együtt – a választást követő 90 nap után meg kell semmisíteni. Az esetleges késlekedés tehát nem akadályozhatja meg, hogy a választás végeredményét május első napjaiban jogerősen megállapítsák.

Április 11-én, az idei parlamenti választások első fordulójában a 386 képviselői hely közül összesen 265 talált gazdára: 119-et egyéni választókerületekben, 146-ot pedig megyei, területi pártlistán osztanak ki. Mind a 119 egyéni mandátumot a Fidesz–KDNP jelöltjeinek ítélték a választópolgárok, a parlamentbe bekerült további három párt közül egyik sem tudott egyéni mandátumhoz jutni. Területi listán a Fidesz–KDNP 87, az MSZP 28, a Jobbik 26, az LMP pedig öt mandátumot kap. Mivel a területi listákon nem tudtak minden mandátumot kiadni, ezért hat mandátum „felcsúszott” az országos listára, amelyen így összesen 64 kompenzációs mandátumot osztanak szét a második forduló után.
Fontos a második forduló
Abban a 119 választókerületben, ahol az első forduló érvényesen és eredményesen végződött, az állampolgároknak vasárnap nem kell az urnákhoz járulniuk. A második forduló jelentősége azonban így is rendkívül nagy. A parlamenti erőviszonyokat ugyanis a megmaradt 57 egyéni választókerület szabja meg. Kiderül: megkapja-e a Fidesz–KDNP szövetség a kétharmadot, vagy egyszerű többséggel tud kormányt alakítani.
A területi – megyei, fővárosi – választási bizottságok az egyéni kerületek eredményei alapján véglegesítik a 20 területi listán szereplő képviselők névsorát. Aki ugyanis egyéniben győz, az a listákról nem kaphat mandátumot, hanem a névsorban utána következő jut be a parlamentbe. Az országos listán kiosztható töredékszavazatokról az Országos Választási Bizottság (OVB) határoz. A második fordulóban töredékszavazat nem keletkezik, ezt az első fordulóban nem hasznosuló szavazatok alapján osztják ki.
Egy szavazólap lesz
Vasárnap pártlistára már nem szavaznak a jogosultak, csak egy szavazólap lesz. Ezen azoknak a jelölteknek a neve szerepel, akik az első fordulóban legalább 15 százalékos eredményt értek el. Ha nincs legalább három ilyen jelölt, akkor az első fordulóban a legtöbb szavazatot elérő három jelölt indulhat ismét. Az adatok szerint az 57 választókerületben 167 képviselőjelölt maradt versenyben. Időközben öt egyéni választókerületi és három területi listás jelölt visszalépett. A második fordulóban négy választókerület szavazólapjain 2-2 képviselőjelölt neve szerepel, további 53 kerület lapjaira pedig 3-3 jelölt nevét írják fel. A voksolás akkor érvényes, ha a választók 25 százaléka felkeresi a szavazóhelyiségeket. A mandátumot az a képviselőjelölt szerzi meg, aki akár egy szavazattal is többet kap, mint a riválisai. Egy budapesti választókerület kivételével az első fordulóban valamennyi helyen a Fidesz–KDNP jelöltje érte el a legjobb eredményt.
Igazolással voksolni
A 2007. évi jogszabály-módosítás nyomán országgyűlési választáson most először kell érvényesíteni azt az előírást, hogy a választójog egyenlő: mindenki csak egy képviselőre voksolhat. Ez azt jelenti, hogy aki április 9-ig igazolást kért a jegyzőtől, hogy az első és a második fordulóban lakóhelyétől távol, másik választókerületben szavazhasson, vasárnap nem feltétlenül adhatja le szavazatát. Aki ugyanis az első fordulóban otthon már részt vett a képviselő megválasztásában, vagy nem szavazott ugyan, de a mandátum sorsa a lakóhelyén eldőlt, az a második fordulóban a lakóhelyétől távol igazolással sem adhatja le szavazatát. Ennek az ellenkezője is igaz: ha a másik településen az első fordulóban a jelölt megkapta a többséget, itt már nem lehet az urnákhoz járulni. Ez ránézésre egyszerűnek látszik, az adminisztráció azonban olyan bonyolult, hogy az érintetteknek minden információt figyelembe kell venniük ahhoz, hogy jogszerűen járjanak el.
Az utca is előtérnek számít
Szavazni most is reggel hattól este hét óráig lehet. Voksukat mindazok leadhatják, akik este hétig megérkeznek a szavazókörbe, vagy annak előterébe. Az Országos Választási Bizottság április 11-én úgy foglalt állást, hogy az utca is előtérnek számít: a sorban állók mindenképpen leadhatják voksukat. Egy kifogás kapcsán ezzel a Legfelsőbb Bíróság is egyetértett. Döntése szerint „a szavazóhelyiség előterének minősül a szavazóhelyiségen kívüli olyan tér is, ahol 19 óráig a névjegyzékben szereplő, illetve igazolással rendelkező, a szavazásra kijelölt szavazatszámláló bizottságnál névjegyzékbe vételre jogosult választópolgárok szavazás céljából megjelentek.” A bírák hozzátették: „a szavazás 19 órát követően mindaddig tarthat, amíg az utolsó olyan választópolgár le nem adta szavazatát, aki 19 óráig a szavazóhelyiségnél megjelent.”
Alkotmánysértő visszásság
Az Országos Választási Iroda (OVI) vezetőjének javaslatára ugyancsak április 11-én este hét óra előtt az OVB meghoszszabbította a kampánycsendet: hozzájárult, hogy a választási iroda csak a szavazás befejezése után, este fél 11-től kezdje meg az eredmények ismertetését. Ez az álláspont azóta megdőlt: Jóri András adatvédelmi biztos múlt pénteken levelet írt az OVB-nek és az irodának. Az ombudsman április 19-én, hétfőn a nyilvánossággal is tudatta, hogy az OVI köteles az előzetes választási eredményeket este hét órától folyamatosan közzétenni. Ellenkező esetben alkotmányos visszásság áll elő: sérül a választás nyilvánossága és az eredmény gyors, hiteles megállapításának alapelve. Az OVB tagjai ezt vita nélkül tudomásul vették. A kampánycsend meghosszabbítására a második fordulóban nem kerülhet sor.