Reneszánsz kori fal Taliándörögdön

Ritkán kerül napvilágra vakolat- és festékrétegek alól több évszázada lappangó díszítő festés, szövegrészlet Magyarországon. A régi templomok műemléki helyreállítását megelőző falkutatáskor még csak-csak, de világi épület – esetünkben egy falusi ház – omladozó falán freskótöredékre bukkanni nem mindennapi dolog. Egy évek óta lakatlanul álló épületen figyeltek fel valami oda nem illő, réginek tűnő feliratra, színes mértani alakzatokra a Veszprém megyei Taliándörögdön, amikor támasztékot készültek ácsolni a roskatag oromfalhoz. Három év telt el a bejelentéstől, mire megtörtént a lelet előzetes szakértői vizsgálata és rögzítése, elkészült a falazat megfelelő dúcolása, csapadéktól védő takarása. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal közép-dunántúli irodavezetője, Németh Katalin a tájékoztató szaklap legutóbbi számában tette közzé beszámolóját az országrész renoválás alatt álló, illetve arra váró műemlékeiről, köztük a taliándörögdi „reneszánsz festett ház” állagvédelméről.
A hétszáz lakosú déli-bakonyi zsákfalu központjában lévő épület közös telken található az 1793-ban elkészült református templommal. Eredetileg két nagyobb helyiségből állt, középen boltozatos füstházzal, kőalapozású kéménnyel. A déli oromzat felső részén ötsoros szöveg nagybetűs részletei, lejjebb gondosan szerkesztett, bekarcolt léniákkal keretezett díszítőmotívumok, fekete és rőt színekkel festett geometrikus ábrák láthatók. Alul íves záródású kapuzat kőkerete tűnik elő. A betűformák és rajzok az ország más vidékeiről, reneszánsz kastélyok külső faláról ismert részletekre emlékeztetnek. Dörögdnek a török hódoltság kései szakaszában, majd a XVII–XVIII. században rangos birtokosai voltak a régi Dörögdi család, majd a Talián família tagjai személyében. Az alsó falurész kőfallal kerített katolikus plébániatemploma középkori eredetű, a török idők után barokk stílusban újították meg, belsejében XVIII. századi falképekre bukkantak. Országos jelentőségű műemlék a XIII. századi Szent András-templomrom – a helyiek hagyományos szóhasználatával a „klastrom” –, amely a falu északi szélén látható. A most felfedezett vakolatdíszítések – e klasszikus „graffitik” – további színt hozhatnak a vendégszerető dörögdiek életébe, újabb érdekességet a falu látnivalói közé.