Saját magukat ellenőrző állatorvosok

Akár saját magát is ellenőrizheti ma egy hatósági állatorvos, ha hivatali munkája mellett magántevékenységet is végez. A súlyos összeférhetetlenségre évek óta nem talál az államigazgatás megoldást. Az állattenyésztők szerint a hazai hatósági hálózat a megszorítások miatt ma már nem tudja garantálni Magyarország élelmiszer-biztonságát.

Évtizedes problémának számít a hazai élelmiszer-biztonsági eljárások során, hogy a hatósági és a magánállatorvosok hatásköreit nem választották szét egymástól. Ez meglehetősen furcsa helyzeteket teremt. Így például egy vágóhídon vagy állattartó telepen munkálkodó magánállatorvos akár a saját munkáját is ellenőrizheti, ha közben hatósági szakemberként is tevékenykedik. Ez a probléma már korábban is ismert volt, ám az elmúlt időszakban az összeférhetetlenség orvoslására csak részeredményeket hozó megoldások születtek. Gönczi Gábor, a Magyar Állatorvosi Kamara elnökének elmondása szerint ilyen félmegoldás az, hogy a törvény egyértelműen csak a vezető beosztású köztisztviselőknek – az állatorvosok esetében a kerületi főállatorvosoktól felfelé – tiltja meg az egyéb kereső tevékenységek végzését. Az elnök szerint a mostani furcsa helyzet így is marad mindaddig, amíg az egyszerű hatósági állatorvosok köztisztviselői bére nem éri el vagy nem közelíti meg a magánállatorvosként elérhető jövedelmeket. A tapasztalatok szerint ugyanis mindaddig, amíg a hatósági állatorvos állami jövedelme nem éri el azt a szintet, ami egyfajta anyagi biztonságot jelent a szakember és a családja részére, addig a hatósági állatorvosok elöljárói sem szívesen tiltanák meg a beosztottjuk magántevékenységét.
Tiszta vizet kell önteni a pohárba, a hatósági feladatokat élesen el kell választani az állatorvosi feladatoktól – szögezte le megkeresésünkre Vida Imre, a Vida-Vet Állatgyógyászati és Mezőgazdasági Kft. tulajdonosa. A szakember szerint ez nem feltétlenül pénz kérdése, hiszen míg a mindennapi terepmunkát végzőket folyamatosak sújtották a költségvetési megszorítások, addig a hatósági adminisztrációt jelentősen felduzzasztották, tehát a források elvileg fellelhetők a rendszerben. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásával – tette hozzá – fölösleges párhuzamosságok alakultak ki, olyan munkakörökben is feltűnnek az állatorvosok, amihez nem értenek, de elvileg nem is lenne feladatuk. Mint mondta, azoknak az embereknek, akik hatósági állatorvosként dolgoznak, magasabb bért kellene kapniuk, cserébe viszont el lehetne őket tiltani a magánpraxistól.
Vida Imre úgy látja, miközben kialakult a magán-állatorvosi réteg, az állami állat-egyészségügyi szolgálat egyre kevesebb szakemberrel számolhatott. Az utóbbi másfél-két évtizedben ráadásul drasztikusan csökkent a hazai állatállomány, így az erősen összefonódó két terület folyamatosan új szerepköröket keresett magának. A hatóságok egyre kevésbé tudták ellátni szerepüket, emiatt születhetett az a döntés, hogy megpróbálják bevonni a hatósági munkába a magánzó szakembereket – vázolta fel a mostani összeférhetetlenség hátterét Vida Imre. Mint mondta, emiatt alkothatták meg azt a törvényt, amelyik bevezette az úgynevezett jogosult állatorvos fogalmát, ami nem más, mint az olyan állatorvos, amelyik magánpraxisa mellett hatósági szerepet is elláthat.
Az állattenyésztők és állatorvosok örök idők óta harcolnak egymással, ám ennek ellenére azt tudomásul kell venni, hogy mindketten egymásra utaltak – mondat megkeresésünkre a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója. Wagenhoffer Zsombor tapasztalatai szerint az állatorvosok egy része még mindig egy meglehetősen zárt kasztot képez, ugyanakkor már egyre több – főképp a 40-45 évesnél fiatalabbak között – a nyitott gondolkodású szakember, aki az állattenyésztőket azonos jogú és szintű szakembernek ismeri el, és úgy is kezeli. Wagenhoffer leszögezte, az állattenyésztőket nem zavarja, ha egy állatorvosnak magánpraxisa van, és hatósági állatorvos is egyben. Számukra az a lényeg, hogy tisztességesen, lelkiismeretesen lássák el feladatukat, és bármikor elérhetők legyenek. Az állattartóknak inkább azzal van gondjuk, hogy egyes esetekben az állatorvos „szemellenzős gondolkodásával” teljesen jogszerű szállítást akadályoz meg. Az ügyvezető igazgató szerint a hatósági állatorvosi hálózat a kevés szakember miatt nem tudja garantálni a hazai élelmiszer-biztonságot és a magyar állati termékek védelmét a külföldi árucikkekkel szemben. Miután a hivataloknál évek óta létszámstop van, a túlterhelés sokat rontott a munka színvonalán, és az alkalmatlanabb emberek előtérbe kerülésének kedvezett – mondta Wagenhoffer Zsombor. Hozzátette, ennek a levét az állattenyésztők és a fogyasztók iszszák meg.