Felmelegítette a parlamenti bizottságok elosztásáról korábban már lezárt vitát tegnap az MSZP. Ismeretes, a megállapodás értelmében a költségvetési bizottság elnökléséért „cserébe” a Jobbiknak adta át a nemzetbiztonsági testület vezetését. A megállapodást akkor Mesterházy Attila és Lendvai Ildikó szentesítette, de a balliberális értelmiség és sajtó össztűz alá vette a két szocialista politikust.
Ezek után változott az álláspont: az MSZP-sek már nemcsak azt követelték, hogy a Jobbik mondjon le a nemzetbiztonsági bizottság vezetéséről, hanem azt is, hogy egyetlen tagja se kapjon helyet a testületben.
Az alakuló ülés szünetében Mesterházy Attila megismételte, hogy nem akarnak jobbikost látni a nemzetbiztonsági testületben.
Schmitt Pál, akkor még csak leendő házelnök újságíróknak azt mondta: ha a frakciók nem tudnak megegyezni, úgy a házszabály és a szokásjog alapján a legnagyobb ellenzéki képviselőcsoport, vagyis az MSZP kapja az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának vezetését.
Az Országgyűlés az addigra már házelnökké választott Schmitt Pál javaslatát elsöprő többséggel fogadta el. Ennek értelmében a nemzetbiztonsági testület vezetőjének személyére – a korábbi pártközi megállapodásokkal ellentétben – a szocialisták képviselőcsoportja tehet javaslatot; a Jobbik a költségvetési és számvevőszéki bizottság elnökét nevezheti meg.
A Ház előtt a törvényjavaslatok. A Fidesz–KDNP három, a Jobbik és az LMP egy-egy törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek. Az indítványok között szerepel a minisztériumok felsorolásáról szóló, illetve a központi államigazgatási szervekről, a kormány tagjainak és az államtitkárok jogállásáról szóló, valamint az alkotmány módosításáról szóló javaslatok. Utóbbira azért lesz szükség, mert bevezetnék a miniszterelnök-helyettesi pozíciót. A Jobbik indítványa a trianoni döntés évfordulójának nemzeti emléknappá nyilvánításáról szól, az LMP pedig a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvénymódosításra tett javaslatot. (MTI)
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
